Emellett születik egy üzemanyag-szállítási szerződés valamint egy megállapodás az üzemeltetés és a karbantartás részleteiről. A beruházás kormánybiztosa megerősítette, hogy a paksi atomerőmű orosz hitelből két új reaktorral bővül. Az orosz fél 10 milliárd eurónyi hitelt biztosít Magyarországnak, a magyar fél pedig az ötös és a hatos blokk építése során 20 százalékos önrészt vállal.

Aszódi Attila felidézte, hogy atomenergia békés célú felhasználásáról először 1966-ban, majd annak alapján idén januárban állapodott meg a magyar és az orosz állam.

A kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: nem csak Magyarország döntött úgy, hogy újabb reaktorokat épít. Németország ugyan lemondott a nukleáris energia békés célú felhasználásáról, de több más európai állam atomerőművek építését tervezi.

Aszódi Attila szerint Németország elhamarkodott döntést hozott a nukleáris energia kivezetéséről, de belpolitikai okokból már nem fog visszakozni. Szavai szerint pedig "Olaszország pedig óriási baklövést követett el, az atomenergiáról szóló népszavazás időzítésével". A kormánybiztos kifejtette: "Berlusconi akkor hihetetlenül népszerűtlen volt, nagyon sok botrány, probléma volt a kormány körül, az atomenergiáról szóló népszavazás, össze volt kötve más kérdéseknek a megszavazásával, ráadásul néhány héttel korábban történt a fukusimai baleset. Tehát nem volt kérdés, hogy elutasítás lesz a referendum eredménye".

Aszódi Attila rámutatott, hogy a fukusimai baleset után, Európában is visszaesetett az atomerőmű-építési kedv, de ez átmenetinek bizonyult. Anglia máris azt tervezi, hogy atomreaktorokkal váltja ki a negyven éve működő gázüzemű blokkjait.

"Hihetetlen akkurátusan felépítették azt a rendszert, amiben arra törekszenek - mint Magyarország -, hogy fenntartsák a kapacitást, fenntartsák az atomenergiának ezt a részesedését úgy, hogy számos blokkot le fognak állítani. Külön programokat indítottak azért, hogy bevonzzák a magánbefektetőket és a dolog menjen" - fogalmazott a paksi beruházás kormánybiztosa.

Aszódi Attila hozzátette: Finnországban, két telephelyen, négy atomreaktor blokk működik és még két másikat építenek, mert arra számítanak, hogy a klímaváltozás miatt a fagyott területek feljebb húzódnak és az emiatt fejlődésnek induló országrészben több villamos-energiára lesz szükség.

Svédország és Franciaország sem zárja be az atomerőműveit, Lengyelország pedig - ahol eddig nem volt ilyen létesítmény - öt blokkot épít az elékövetkező húsz évben.