a 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, a kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, valamint a 4-es metró kelenföldi buszterminál és P+R parkoló esnek áldozatul az új fejlesztési politikának, amelyről miniszterként Lázár János döntött. A Miniszterelnökség szerint a 3-as metró felújításához már márciusban ígéretet tettek egy 90 milliárd forintos bankgarancia nyújtására.

Ezek közül különösen érzékeny lehet a kék metró felújítása, amelyet naponta félmillióan használnak, és rendszeressé vált a meghibásodása, gyakran vannak tűzesetek. Tavaly november végén a főpolgármester beszélt a lehetséges fejlesztésekről. Tarlós István akkor azt mondta: "reálisabb és kezelhetőbb megoldás a felújítás. Hogy ki fog felújítani, erre még az idén nyílt közbeszerzési pályázatot ír ki a BKV. A metrókocsik és az alagút, a vonalpálya felújítására".

Magyar költségvetési forrásból újíthatják fel a hármas metrót - nyilatkozta az InfoRádiónak a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor azt mondta: "A kormány már döntött arról márciusban, hogy bankgaranciát nyújt a főváros fejlesztési elképzeléseihez, ami a 3-as metró felújítására vonatkozik. Azonban még egyetlen egy papírt nem kapott a kormány a fővárostól erre vonatkozóan."

Csepreghy Nándor szerint a kabinet él majd az Európai Bizottság által felkínált lehetőséggel, hogy a fejletlen régiók rendelkezésére álló források 3 százalékát, budapesti fejlesztésekre csoportosítsa át.

Az helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "az Európai Unió már nagyon régóta és folyamatosan kifejezte azt a szándékát, hogy a fejlettebb besorolásba eső településeket, régiókat nem szeretné olyan szinten támogatni, mint ahogy a felzárkózásra várókat".

Az Index.hu szerint a kialakult helyzet miatt Tarlós István meglehetősen kemény hangú levelet írt a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában elismeréssel szólt a városvezetőről. A miniszterelnök azt mondta: "azt hiszem minden okunk megvan arra, hogy jó lelkiismerettel ajánljuk a budapesti polgároknak, hogy folytatódjon a fővárosban az a munka, amely az elmúlt négy évben elkezdődött."

Az index.hu összeállítása szerint ugyanakkor lehetne pénzt találni a budapesti közlekedési projektekre. Azt írják: az előző uniós költségvetési ciklusban összesen 8200 milliárd fejlesztési forrást kapott Magyarország, a most indulóban viszont már csak 7300 milliárdot. Ehhez tíz operatív program indul, amelyek közül a kormány kedden nyolcat be is nyújtott az Európai Bizottságnak. Az új ciklusban nemcsak az összfejlesztési forrás csökken, hanem a hazai közlekedésre fordítható források összege is.

A lap szerint viszont ezeket még ki lehet egészíteni az úgynevezett Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) 2016-ig vasútfejlesztésre fordítható 373 milliárd forinttal, és lehet még közlekedésre költeni a többi operatív programból is, amelyekben szerepel a települési úthálózat, a városi közösségi közlekedés vagy a városi és turisztikai kerékpárutak fejlesztése. Sőt, ezenkívül van még EU-támogatás nélkül közlekedésre fordítható egyéb forrás is - például a dugódíj.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára arra a kérdésre, hogy uniós forrásból valósul-e meg a Lázár János miniszter választói körzetéhez tartozó Hódmezővásárhely - Szeged közötti villamosvonal megépítése, azt válaszolta: elképzelések vannak, de elfogadott projektek még nincsenek.