Az elfogadott törvény értelmében félmilliárd forintos reklámbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően pedig sávosan emelkedik. A fél és 5 milliárd forint közötti rész után 1 százalékot, 5 és 10 milliárd forint között 10 százalékot, 10 és 15 milliárd forint között 20, 15 és 20 milliárd forint között 30, az ezt meghaladó reklámbevétel után pedig 40 százalékos adót kell fizetniük a médiumoknak.

Tegnap este azonban egy módosító indítványt is elfogadott a kormánypárti többség, amelynek értelmében mérsékelték az idei évre fizetendő reklámadót a veszteséget elkönyvelő társaságok számára. Több ellenzéki képviselő ezt a TV2-felé tett gesztusként értelmezte.

A mai záróvita során a fideszes L. Simon László, a javaslat benyújtója hangsúlyozta, hogy a Fidesz szerint minél nagyobb szerepet kell vállalniuk a közteherviselésben azoknak, akik jelentős bevételekhez jutnak. Arról pedig, hogy miért most vezetik be az adónemet, a képviselő azt mondta, hogy a kérdés már másfél évtizede napirenden van,a sajtószabadságot pedig a törvény L. Simon László szerint egyáltalán nem veszélyezteti. A képviselő 8-10 milliárd forintos bevételre számít az adó révén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláhúzta, hogy a kormány támogatja az új adónem bevezetését.

Kunhalmi Ágnes az MSZP részéről azonban úgy vélte, hogy a Fidesz reklámadója valójában a médiapiac pártérdekek szerinti átrendezését szolgálja, egyértelmű célpontja pedig az RTL Klub, mivel e csatornának van egyedül 20 milliárd forintot meghaladó bevétele a piacon. A szintén szocialista Burány Sándor hangsúlyozta azt is, hogy a költségvetésnek jelenleg nincs szüksége rendkívüli bevételre.

A jobbikos Novák Előd viszont egyetértett a reklámadóval, ám elégedetlenségének adott hangot, hogy a kormánypárti többség nem támogatta javaslatát, hogy a reklámadó bevételét az ingyenes, alanyi jogon járó alapszintű internet-szolgáltatás bevezetésére fordítsák.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője médiaadónak nevezte az új adót, mert véleménye szerint célja a médiapiac újraszabályozása. Mint mondta: reklámadóra szüksége lehet Magyarországnak, ám ez a koncepció nem a túlfogyasztás visszametszését szolgálja, hanem, hogy kijelölje a túlfogyasztás haszonélvezőit.

A médiumok tehát várhatóan jövőre fizethetik meg először a reklámadót - idei árbevételük után -, ám az adótörvények őszi vitáján ismét napirendre kerülhet az ügy.