Mikó Zsuzsanna, a levéltár főigazgatója a projekt eredményének szerdai budapesti bemutatóján azt mondta: a digitalizált iratanyagot júliustól a levéltár honlapján is elérhetővé teszik.

A főigazgató kitért arra is, hogy a több mint 250 éves múltra visszatekintő levéltárban több kilométernyi, feldolgozásra érdemes anyagot őriznek. Hozzátette: a különböző anyagú és minőségű papírokból álló dokumentumoknál a digitalizálás sok esetben az információmentés utolsó eszközét jelenti.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a rendezvényen elmondta: a kulturális örökség témája több kormányülésen is felmerült. Hozzátette, minden ország kell, hogy a múltjának feltárására költsön, de ahhoz, hogy az adófizetők elfogadják a kulturális intézményekre költött forrást, fontos, hogy a végeredményt a közvélemény számára hozzáférhetővé tegyék.

Megjegyezte, a tárcának nincs ellenére, hogy a rendészeti háttérintézményeket kutassák, nincs bennük "titkosítási vágy". A köziratok kezelését megkapta a Belügyminisztérium, így a jövőben ezen a területen várhatóan még szorosabban együttműködnek majd. Példaként említette, hogy az iratok digitalizálásában a közfoglalkoztatottak segítségére is számíthatnak majd.

Patyi András, az NKE rektora közölte: az iratokban egyebek között az internálótáborokkal összefüggő, de még a szolgálati kutyák kiképzéséről szóló utasítások is találhatók. Mint mondta, a csaknem 30 ezer oldalas iratanyag megismerésével nemcsak a belügyi, rendészeti tevékenység, hanem a magyar társadalom, politika történetének újabb rétegei nyílhatnak meg. Az iratok feldolgozását most 1958-ig végezték el, de amint találnak további forrást, 1990-ig folytatják a munkát - tette hozzá a rektor.

Mint kiemelte, a forrásfeldolgozást az uniós pénzek "okos felhasználása" tette lehetővé. A három hónapos kutatómunkát 9 millió forintból finanszírozták, a munkában több mint harmincan - levéltári dolgozók, az NKE oktatói és hallgatói - vettek részt.

Kovács Tamás, a levéltár főosztályvezető-helyettese, a projekt szakmai vezetője elmondta: mintegy 200 doboznyi levéltári anyag őrzi az 1945 és 1958 közötti időszak valamennyi belügyi szervének parancsait. Ez a viszonylag rövid időszak rengeteg fontos történést ölel fel; az ezekre vonatkozó belügyi iratok jelentős része korábban minősített adat volt, titkosításukat 1995-ben oldották fel - fűzte hozzá.

Kovács Tamás a feldolgozott időszakból a 1952-es évet mutatta be részletesebben, amikor a 60 éves Rákosi Mátyás "hatalma csúcsán" állt. Az ebből az évből származó utasítások között találtak iratot az operatív területen dolgozó irodai alkalmazottak minősítéséről, de a déli határnál szükséges műszaki munkálatokról is. Ezek mellett a szolgálati kutyák gondozását és kiképzését is többoldalas utasítás rögzítette - jegyezte meg a szakember.