A megjelent hírek és kommentárok végtelenül szimplifikálták az eredményeket - reagált a Hoffmann Rózsa a felmérést övező visszhangra. A PISA-nak például az egyik tanulsága szerinte az, hogy megmutatja, a társadalmi elhelyezkedés és az iskolai előrehaladás milyen viszonyban van egymással.

"Ebben is Magyarország a sor végén kullog, vagyis itt a legnagyobb a családi kulturális determináltsága a gyerekeknek. Ebből az következik, hogy a magyar iskola nem képes eléggé felhozni az alul levő gyerekeket, ami megerősít bennünket abban a felzárkózásügyi stratégiában, ami nem csak az oktatásügyben, hanem minden területen végzünk" - mutatott rá az államtitkár.

Hoffmann Rózsa szerint a Pisa-felmérés mostani eredményei semmiképpen sem minősítik az egyes tanárok munkáját. Hiszen véletlenszerű kiválasztás alapján készült az elemzés, s nem egyes gyermekekre lebontva, hanem országosan összesítették az eredményeket.

"Minősíti viszont a felmérés - főleg most már trendszerűen, több év távlatából - az oktatásirányítás intézkedéseit" - tette hozzá az államtitkár.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. A legutóbbi felmérés alapján a magyar diákok teljesítménye rosszabb volt az előző, három évvel ezelőtti felmérés eredményeinél és az OECD átlagnál is. Ezt Hoffmann Rózsa már korábban is azzal magyarázta, hogy az iskolát 2003-ban kezdő gyerekek nem voltak megfelelően kondicionálva.

A mostani PISA eredmény - amely romlott a három évvel korábbihoz képest - arra enged következtetni, hogy 2003-ban iskolai tanulmányaikat megkezdett gyerekek nem voltak eléggé jól kondicionálva. És amit az iskoláskor elején, vagy a nem létező óvodába járás három évében elmulasztunk, azt később már nem lehet, vagy nagyon nehéz behozni" - mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: ezért alkották meg azt a jogszabályt, hogy hároméves kortól kötelező legyen az óvodába járás, mert ott kell elkezdeni a gyerekek fejlesztését, és ezért rendelték el a tanfelügyeletet.

"A legtöbb országban a külső szakmai ellenőrzés szorosabbra fűtésével reagáltak az első PISA-sokkra, nálunk a füle botját nem mozgatta az oktatásirányítás, tehát ezért kezdtük el. Ami pedig most van, azt szomorúan tudomásul vesszük" - jegyezte meg az államtitkár.

Jelezte: jobb eredményekre számít a 3 év múlva esedékes következő PISA-felmérésből.

"A nemzeti büszkeségünket persze nem nagyon legyezgeti, hogy ennyire lemaradtunk. De miután úgy vélem, alapvetően a hazai hagyományokra és a nemzetközi példákra támaszkodva nagyon komoly intézkedéseket léptettünk életbe, megvan arra az esély, hogy ha három év múlva még csak kisebb mértékben is, de hat év múlva már látványosabban javulni fognak az eredmények" - ígérte Hoffmann Rózsa.

A köznevelésért felelős államtitkár arról is szót ejtett, hogy a magyar közoktatás fenntartható pályára állt. Kialakították a munkán alapuló pedagógiai tevékenységet, és a nevelés előtérbe került.

A Klébelsberg Intézményfenntartó Központ indulásakor megjelent problémák véleménye szerint mára döntően eltűntek. Úgy vélte, a szeptemberi pedagógus béremelést gond és probléma nélkül vezényelte le az intézményfenntartó.

Azt is jelezte: január elsejétől azokon a területeken kapnak a tanárok újra túlórapénzt, ahol másként nem tudják megszervezni az oktatást. A fizetésemelés hatására egyébként elmondása szerint megnőtt a tanárszakra jelentkező diákok száma, és a korábbiaknál sokkal többen pályáznak az iskolaigazgatóknál a meghirdetett tanári állásokra is.

"Hibák azonban mindig lesznek, ezeket orvosolni kell" - tette hozzá a politikus.