2010-ben kétharmados többséget szerzett a parlamentben a jelenlegi kormány, amely teljesen új alkotmányt hozott létre, és több száz új törvényt fogadott el, amelyek aláásták a jogállamot és az emberi jogok védelmét, ezért látjuk veszélyben a jogállamiságot.

Jelentésük szerint melyek a legnagyobb problémák a magyar jogállamisággal?

Több területét is érintettük a változtatásoknak, de például ha a bíróságok függetlenségét tekinti volt néhány kiemelkedő eset, mint a 300 bíró korai nyugdíjazása, amit az Európai Bíróság is elvetett, az Alkotmánybíróság ítéleteinek megkerülése vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlontúl széles jogkörei. Tehát például ennek a három ügynek volt hatása a jogállamiságra.

Ezek miatt gondolja, hogy uniós beavatkozásra van szükség Magyarországon?

Ha az elmúlt két év fejleményeit tekinti, rengeteg kritika fogalmazódott meg magyarországi és uniós szakértőktől, valamint intézményektől, amelyek a magyarországi jogi kereteket vizsgálták és amelyek közül többen aggodalmuknak adtak hangot vagy ajánlásokat fogalmaztak meg, melyeket a magyar kormány figyelmen kívül hagyott vagy csak lassan és nehézkesen fogadott meg. Az európai közösség számára itt nem Magyarország megbüntetése a lényeges. Alapvetően arról van szó, hogy az unió miként tudja kezelni tagállamai körében az emberi jogokat sértő visszaéléseket. Mert az uniós csatlakozáshoz a jelentkezőknek komoly követelményeknek kell megfelelniük, azonban azt már nem ellenőrzi semmi, hogy a tagállamok tartják-e magukat ezekhez az értékekhez. Tehát a közösség most valóban Magyarországra figyel, ám inkább arról van szó, hogy valódi lépéseket akar kialakítani ahhoz, hogy egy tagállam - és ebben az esetben Magyarország - jogrendjét ha szükséges összeegyeztethesse az uniós joggal.

Kumin Ferencet, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt politikai szlogenekre emlékeztette a jelentésük. Mit gondol erről?

Ez a magyar kormányra jellemző válasz. Több esetben utasítottak el így magyarországi vagy külföldi kritikákat azzal, hogy ezek politikailag elfogult vélemények, nem objektívek vagy hibás állításokat tartalmaznak. Ez egy szokásos állásfoglalás a kabinettől, őszintén szólva nem is számítottunk másra. Mindez a valódi problémák hárítását szolgálja. Úgy gondolom, hogy inkább a tényleges aggodalommal kellene foglalkoznunk, mint elutasítani azokat vagy megpróbálni elterelni a figyelmet. Ez nem csak a Human Rights Watch-ra vonatkozik, hanem általánosan a kormány hozzáállására az uniós intézményekből érkező kritikákhoz.