Michl József (KDNP) javaslatát 223 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, a jelenlévő szocialista politikusok nemmel voksoltak.

A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.

A változások között szerepel, hogy ha az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a 2019/2020-as tanév kezdetéig alkalmazható az is, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy -edzői szakképzettséggel rendelkezik.

A törvénymódosítás értelmében az óvodák és az iskolák - a fenntartó engedélyével - húsz százalékkal eltérhetnek a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámtól. Az általános iskolákban így 27 helyett legfeljebb 32 fős osztályok indulhatnak.

Korábban a fideszes Cseresnyés Péter arról nyújtott be módosító javaslatot, hogy az iskolák 25 százalékkal térhessenek el a maximális osztálylétszámtól, mivel szeptemberben hozzávetőleg negyedével több gyerek lép be a közoktatásba, mint tavaly. Ezt az indítványt azonban elvetették.

Változás az is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat a hittan válthatja ki.

A módosítás a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjeszti az erkölcstan oktatásával kapcsolatos szabályokat, megalapozva, hogy ezek megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyház által szervezett hit- és erkölcstan óra.

A szabályozás szétválasztja az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás, valamint a szabadon választott hitoktatás szabályait. Egyértelműsíti, hogy azokban az iskolákban és évfolyamokon is biztosítani kell a fakultatív hitoktatás lehetőségét, ahol az erkölcstan nem váltható ki hit- és erkölcstanoktatással.

A törvény értelmében az oktatásért felelős miniszter dönt az állam által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, erről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ saját hatáskörében nem határozhat. Törölték egyúttal a jogszabályból az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt.

Kikerült viszont az előterjesztésből - a fideszes Kucsák László és az LMP-hez tartozó független Osztolykán Ágnes kezdeményezésére - az, hogy az iskolákban minden tanítási napon biztosítani kell a tanulók felügyeletét, étkeztetését, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek egésznapos felügyeletét. Az ellenzéki képviselő szerint ez a rendelkezés csak a pedagógusok sztrájkjogának további korlátozására lett volna jó, és a kormánypárti politikus is azzal érvelt, hogy a javaslat nem egyezteti össze a tanuláshoz fűződő jogot a sztrájkjoggal.

A változtatás rögzíti, hogy a szakképző iskolák május 20-ig végzik el szakmai programjuk felülvizsgálatát. A határidő kitolását azzal indokolták, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el.