Hétfő délután - a napirend előtti felszólalások és az interpellációs blokk után - szavaz a Ház az önkényuralmi jelképek szankcionálásáról szóló kormányjavaslatról.

Ennek előzménye, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) februárban április 30-ai hatállyal megsemmisítette a büntető törvénykönyv (Btk.) azon rendelkezését, amely az önkényuralmi jelképek használatát tiltotta. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a szabályozás túl tág, mivel a jelképhasználatot általában szankcionálja, és ezzel aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

A kormány ezután készített új javaslatot, amely az általános tilalom helyett szűkebben állapítja meg a büntetendő magatartásokat. Így az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot.

Az igazságügy-miniszter javaslatához csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek, ezeket az előterjesztő nem támogatja. Ezért a parlament hétfőn elfogadhatja a Btk.-módosítást, ami azért lényeges, mert így az hatályba léphet április 30-án, az eddigi tilalom megszűnésekor.

Szintén hétfőn dönthet a parlament arról, hogy bővíti azoknak a körét, akik részt vehetnek a nemzeti eszközkezelő programjában. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslata alapján ez a lehetőség azon devizahitelesek előtt is megnyílik, akiknek tavaly adódtak fizetési nehézségeik. Emellett az eszközkezelő Budapesten és a megyeszékhelyeken legfeljebb 20, egyéb településeken maximum 15 millió forint forgalmi értékű ingatlanokat vásárolhatna meg: mindkét esetben 5-5 millió forinttal nőhet az értékhatár.

Szavazás lesz a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény módosításáról is, ennek révén egyszerűbben nyithatnának magyarországi befektetési számlát a külföldön élő magyarok.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló javaslat esetében még csak módosító indítványokról döntenek. Köztük arról a bizottsági javaslatról, amely a szemétszállítási díjaknál a 2012. áprilisi árakat venné az idén július 1-jétől esedékes tízszázalékos csökkentés alapjául. E szerint a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szemétszállításért. Az indoklás szerint ez a megoldás azért szükséges, mert tavaly április és december között több helyen nagyobb mértékben emelkedtek az árak.

Hétfőn nem kezd új törvényjavaslat tárgyalásába, de több indítvány részletes vitáját is lefolytatja az Országgyűlés. Így szó lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól, köztük arról a fideszes módosító javaslatról, amely az állampárti múltat - például az MSZMP-tagságot - is kockázati tényezőnek minősítené.

Ugyancsak megvitatja a Ház a negyedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó törvénycsomagban javasolt változtatásokat. Ezek között szerepel a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetőinek indítványa, amely az Európai Bizottság aggályaira válaszul megengedné, hogy a pártok a kereskedelmi médiában is hirdessenek - ingyen - az európai parlamenti választási kampányban, és szűkítené az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét.

Kedden elsőként a felsőoktatási törvény módosításáról nyílik vita. E szerint az állami ösztöndíjjal tanulóknak a diplomázást követő húsz éven belül kellene Magyarországon ledolgozniuk a tanulmányi idejüket, és nem a képzési idő kétszeresét, mint a kormány korábban, a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel kötött megállapodás előtt tervezte.

Részletes vita lesz a köznevelési törvény módosításáról - így szó eshet majd arról a kormánypárti javaslatról, amelynek értelmében az iskolák 20 helyett 25 százalékkal térhetnének el a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól az első osztályosok beiskolázása érdekében.

Megtárgyalja a parlament kedden azt a kormányjavaslatot is, amely nem az öregséginyugdíj-minimumhoz igazítaná, hanem konkrét összegben határozná meg a fogyatékossági támogatást, amelyet később a nyugdíjakkal egyszerre emelnének. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ezt azzal indokolta, hogy a nyugdíjminimum 2009 óta nem emelkedett.