Jóval a kormány által meghatározott maximális vételár alatt vásárolta meg Magyarország az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Azt mondta, minden megállapodás létrejött az ügyben, csak technikai részletkérdések, szövegezési munkálatok maradtak hátra, a szerződés aláírása bármelyik pillanatban megtörténhet, hiszen csütörtökön az MVM közgyűlése meghozta a döntést.

A kormányfő tájékoztatása szerint összesen négy földgáztározóról van szó és arról a szerződésről, amely az oroszországi gáz importálását szabályozza, vagyis a jövőben - az E.ON helyett - Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért. Hozzátette, elfogadhatatlan volt, hogy ezt a kérdést - amely a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik legfontosabb - egy olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a lapok 800 millió euró körüli vételárról cikkeztek, Orbán Viktor azt válaszolta: "nem irreális, amit ön mond".

Az E.ON gázüzletágának megszerzése a rezsicsökkentéssel is összefügg - jelezte Orbán Viktor, hiszen - mint fogalmazott - "minél több eszközünk van - erőművünk, gázvezetékünk, tározónk, nálunk vannak a szerződések" -, annál inkább lehetősége van a kormánynak a rezsiköltségek csökkentésére. A kabinet pedig a továbbiakban is csökkenteni fogja a rezsit - jelentette ki. Hozzátette, a kívánt szint legalább az európai átlag.

A miniszterelnök arra számított, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy látja majd, hogy Magyarországnak a javuló gazdasági mutatói miatt van lehetősége egy rugalmas pénzügyi hitelkeretre, végül azonban nem így történt. Orbán Viktor jó esélyt lát arra, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Magyarország pénzügyi védőhálót kért az IMF-től, de nem kapta meg - ellentétben például Lengyelországgal és Mexikóval -, holott "ha akarták volna, adhatták volna" - kommentálta az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményeket Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Jelezte ugyanakkor, hogy a tárgyalásoknak nincs vége, mert Magyarország még vár egy végső válaszra a szervezettől, és továbbra is szeretné megkapni a pénzügyi védőhálót. Az idő múlása azonban Magyarországon oldalán áll - folytatta -, mert az elmúlt egy évben jelentősen javult a magyar pénzügyek helyzete. Ezért azt várta, hogy az IMF is látni fogja: van lehetőség a rugalmas hitelkeretre.

"Végül is holló a hollónak nem vájja ki a szemét. (...) Láthatóan az IMF egyetlen dologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Egy darabig ezt nem értettem világosan, de most már világos: az IMF is egy bank" - fejtette ki véleményét Orbán Viktor, hozzátéve: ezen a ponton úgy látja, kicsi esély van arra, hogy zöld ágra vergődjön a két fél. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tavaly Magyarország képes volt forintból, vagyis a magyar emberek megtakarításaiból visszafizetni a korábbi adósságát. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: csaknem a kétszeresére növekedett a magyar magánszemélyek kezében lévő magyar állampapír.A következő jegybankelnök szerepkörét firtató kérdésre a miniszterelnök megerősítette: "offshore-lovagokat nem fogok a jegybank élére jelölni", mert bár mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, kivéve, ha közmegbízatást vállal, mert abban az esetben vannak bizonyos betartandó szabályok. Hozzátette, a nemzeti bank kötelezettségeit, lehetőségeit, politikájának kereteit törvény jelöli ki, amelyet mindenkinek be kell tartania. Amit a jogszabály előír, az fog történni - jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy csak a határidő előtti napon jelöl majd új jegybankelnököt, azt mondta: nem akarja kitenni feleslegesen az országot egy spekulációnak, ezért gondolja azt, hogy a lehető legsimább váltásnak kell végbemennie.

Szerdai brüsszeli és csütörtöki moszkvai látogatását értékelve a kormányfő azt mondta: Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, de húsbavágó érdeke a lehető legjobb viszony Oroszországgal.

A José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés részleteiről szólva kifejtette: áttekintették a vitás kérdések állását, és lényegében mindet lezárták, továbbá értékelték a magyar gazdaság helyzetét, majd a jövő is szóba került, mégpedig az a kérdés - utalt a túlzottdeficit-eljárásra -, hogy "van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget", amelyet a magyar gazdaság helyzete már nem indokol. A magyarok nem különleges, hanem csak tisztességes és kettős mérce nélküli elbánást kérnek, "azt kérjük, hogy kapjuk meg azt a tiszteletet, amelyet Magyarország az elmúlt két, két és fél év teljesítménye alapján megérdemel" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy szerinte ki fogunk-e kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, azt válaszolta: "jó esélyünk van, érdemes harcolnunk". "Semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen a tényvilágból, hiszen mindent, amit vállaltunk, teljesítettünk" - fogalmazott.

A moszkvai vizittel kapcsolatban kitért az energetikai együttműködés kérdésére, jelezve: Magyarország egyszerre akarja visszaszerezni az energetikai függetlenségét - ami azt jelenti, hogy nem egyetlen helyről szerzi be az energiahordozókat - és fenntartani az ellátásbiztonságot Oroszország segítségével.

Az interjú végén a pártelnök-miniszterelnök szólt a jövő heti gyulai Fidesz-KDNP-frakcióülésről, amelyről azt mondta: a magyar emberek felé tett vállalások végrehajtásának állásáról kell majd tárgyalni. Szerinte egyébként tartják azt az irányt, amelyről 2010-ben megállapodtak. "Magabiztos és a jövőre vonatkozó komoly terveket tárgyaló" frakcióülés lesz a gyulai - összegezte.