A hvg.hu szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jócskán használt fel más művekből teológiai dolgozatának megírásához. A lap azt tartja a legfurcsábbnak, hogy német forrásokból is idéz, holott a parlament honlapján található önéletrajza csak angol nyelvtudást említ.

A cikk szerint A New age kihívásai és az evangelizáció lehetősége című dolgozatának hatoda a német vallástörténész, Helmuth von Glasenapp, Az öt világvallás című művéből származik. Volt, hogy Semjén Zsolt egyben vett át szövegrészleteket, de volt, amit átfogalmazott. A lap szerint Semjén Zsolt többször hivatkozott a német vallástörténész munkájára, tőle idézett, vagy megadta a forrást, de volt olyan is, hogy az eredeti műben szereplő hivatkozásokat sajátjaként tüntette fel.

Stefan Üblackner háromrészes cikkének háromnegyedét is felhasználta - ezeket közvetlenül felhasznált irodalomként jelölte meg. A harmadik forrás Lewis Spencer okkultizmussal foglalkozó enciklopédiája, amely 1988-ban jelent meg. Ebből több szócikket lefordított, bár idézőjel sehol sincs, de majdnem mindenhol lábjegyzetben utalt a forrásra Semjén Zsolt.

A hvg.hu azt írta, Semjén Zsolt mindhárom művet szerepeltette a disszertáció végén, közvetlenül felhasznált irodalomként. Az egyik cikkel kapcsolatban közölte, több helyen támaszkodott annak gondolatmenetére, volt, amit - idézem - vezérfonalként használt - ugyanakkor a lap szerint ez nem ez a kategória, hiszen idézőjelek nélküli szövegátvételekről van szó. A lap által beazonosított részek a dolgozat 40 százalékát teszik ki, további 25 százalékát pedig a más forrásokból vett - olykor egy-két oldalas - idézetek. Itt idézőjeleket használt Semjén Zsolt, a lap szerint a dolgozatban felhasznált terjedelmük miatt lehet ez problémás.

A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye szerint a cikk nevetséges és szánalmas politikai provokáció. A közlemény szerint maga a cikk is elismeri, hogy a Semjén Zsolt dolgozatában hivatkozott művek pontosan meg lettek jelölve. A közlemény szerint több éves munka van a disszertáció mögött, a mű Lenhardt Vilmos teológiaprofesszor iránymutatásával készült. A téma újszerű volt, Magyarországon még senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így nem volt magyar irodalma sem. A miniszterelnökség szerint a dolgozat megállapításai és következtetései teljesen újszerűek voltak, később hivatkoztak is rá, a mű tartalmilag több kiadványban is megjelent.