Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben - reagált az államfő lemondására hétfőn a parlamentben Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a köztársasági elnök "távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt".

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, azt is tisztázni kell, hogy az államfő minek a hatására döntött a lemondás mellett.

"Az elmúlt napokban a becsületes és tisztességes embereknek a hangja le tudta győzni a becstelenséget" - mondta. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben nem csak a baloldaliak akarták Scmitt Pál lemondását, de számos jobboldali gondolkodó is. Szavai szerint az elmúlt másfél évben talán ez volt az első eset, amikor a politikai hovatartozást felülírta a morális meggyőződés és "a nemzet egységesen követelte a köztársasági elnök lemondását". Mesterházy Attila azt mondta ez "legyen intő jel" a miniszterelnök számára, hogy nem korlátlan a hatalma. Hozzátette, a fideszes politikusok számára is intő jel kell, hogy legyen, hogy az ő vezetőjük nem tévedhetetlen.

A szocialista képviselő szerint hiába próbálták a kormánypárti politikusok korábban lezárni az ügyet és azt sugallni, hogy ezzel a kormányoldalnak nincs dolga, illetve hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, mára kiderült, hogy ez nincs így.

Végül kijelentette, hogy most olyan személyre van szükség, aki kifejezi a nemzet egységét, ezért megismételte azt a korábbi felvetésüket, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, akinek újfent Sólyom László volt államfőt javasolta.

Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása

A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol - kommentálta a hírt Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a parlamentben.
Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés. Szerinte elégtelen lenne egy olyan megoldás, amelynek alapján "a Fidesz egyik kegyeltjét egy másik" váltaná fel.

Az ellenzéki politikus ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.

Vona Gábor közölte: Schmitt Pál döntésnek "nyilvánvalóan örülnek", de, ha a köztársasági elnöknek tiszta a lelkiismerete, akkor jobb lett volna, ha megvárja a frakciók hozzászólását és válaszol ezekre.

Szerinte a felelősség és a botrány nem csak Schmitt Pálé, hanem Orbán Viktoré is, aki őt kinevezte. Szerinte ebben a helyzetben a miniszterelnök sokkal tisztességesebben járt volna el, ha nem bujkál és nem tesz úgy, mintha az egészhez semmi köze nem lenne.

A Jobbik elnöke az MSZP-t is kritizálta, és arra szólította fel a szocialistákat, hogy a hitelesség kérdésében ne legyenek ilyen "nagy mellénnyel". Feltette a kérdést, hogy vajon a szocialisták korábban felszólították-e lemondásra az MSZP volt miniszterelnökét karhatalmi múltja miatt, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt ügynökmúltja miatt, vagy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a kettős állampolgárság elleni kampány, az őszödi beszéd, vagy a 2006-os őszi események miatt.

LMP: a kormánypártok elbuktak az erkölcs próbáján

Az LMP szerint elismeréssel tartoznak a köztársasági elnöknek lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.

Jávor Benedek, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: szomorú napja van ma a magyar demokráciának, egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye.

Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált a köztársasági elnöki székbe segítette. Ez az ügy a Fidesz ügye, személyzeti politikájának, és működésének a látlelete - értékelte az ellenzéki politikus.

Jávor Benedek úgy látja, baj, hogy a köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt olyan doktorátust nyújtott be, amely nyilvánvalóan az akkori szabályok és szokásjog szerint sem felelt meg a normáknak. Nem lehet az erkölcsöt relativizálni - fogalmazott, majd az államfő korábbi szavait idézte a zéró toleranciáról.

Az ellenzéki politikus szerint egyetlen vállalható döntése volt a köztársasági elnöknek, az, hogy lemond a posztjáról, és ezzel nem teszi azt a terhet Magyarország vállára, amit az ő erkölcsi megsemmisülése jelentette.

Az, hogy ez mostanáig húzódott, a kormánypárti politikusok szégyene - mondta, hozzátéve: az ülésteremben egy olyan magyarázkodást hallottak a köztársasági elnöktől, amellyel olyan embereket vádolt meg, akik a maguk részéről az erkölcs védelmében léptek fel.

Ez az ügy mindannyiunk, az egész ország számára kínos - fűzte hozzá, kiemelve: ennek az ügynek lett volna olyan megoldása, amely Magyarország és a Fidesz számára is a legkisebb kárral járt volna, mégpedig az, ha az államfő az egyetemi szenátus döntése után lemond. De ezt a lehetőséget elszalasztották - hangoztatta, hozzátéve: napokig "életben tartották a köztársasági elnököt pozíciójában." Eközben olyan emberek, akik valóban az erkölcsöt védték, áldozatul estek ennek az ügynek.

Jávor Benedek szerint az, hogy a kormánypárti politikusok a saját szégyenük helyett azzal foglalkoznak, hogy más képviselőknek van-e jogosultságuk az ülésteremben helyet foglalni, az ő szégyenük.

Az LMP-s politikus felszólalása előtt a házelnök azt mondta: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK)politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek. Kövér László azt mondta, kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat.