A magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte, megbeszélésük fő témája az ET égisze alatt működő Velencei Bizottságnak a magyar igazságügyi reformmal és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos véleménye volt.

Az igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban Navracsics Tibor felidézte, hogy a kormány a napokban benyújtotta a parlamentnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely túlnyomó részben választ ad a Velencei Bizottság észrevételeire.

A kabinet célja, hogy közös megoldást találjanak a Velencei Bizottság aggályaira, így amint elkészül a javaslat idegen nyelvű fordítása, azt megküldik véleményezésre a testületnek - tette hozzá, kijelentve: szerinte nincs érdekellentét a bizottság, az ET és a kormány között, mert mindegyik fél azt akarja, hogy független, az eddigieknél hatékonyabb igazságszolgáltatás működjön Magyarországon.

A miniszterelnök-helyettes a tárgyaláson igyekezett bemutatni, milyen szempontok vezették a kormányt az igazságügyi reform kidolgozásakor. Elmondta Thorbjorn Jaglandnak: a fő cél olyan igazságszolgáltatási rendszer kiépítése volt, amely az 1997 óta létező önigazgatási rendszer jó hagyományaira építve növeli a hatékonyságot, mégpedig úgy, hogy kettéválasztja a Kúria-elnöki és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetői pozícióját.

A médiatörvénnyel kapcsolatban a tárcavezető közölte: többféle módosító indítványt is készítenek, éppen azért, hogy ha megkapják az Ab iránymutatását, a lehető leggyorsabban az Országgyűlés elé terjeszthessék a törvénymódosító javaslatot.

Az Ab tavaly december közepén alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.

Vitás pontok

Arra a kérdésre, hogy mely pontokon van vitájuk a Velencei Bizottsággal, Navracsics Tibor a tájékoztatón azt válaszolta: valóban van egy-két olyan pont, amely esetében a kabinet ragaszkodna az álláspontjához.

Ilyen például a Magyarországon 1881 óta létező, az ítélkezési gyakorlat egységesítését szolgáló jogegységi irányelv, amely a kabinet szerint az elmúlt 131 évben nem csorbította a bírák ítélkezési autonómiáját, és "abban bízunk, be tudjuk bizonyítani a Velencei Bizottságnak, hogy itt nem a függetlenség elleni lépésről van szó" - részletezte.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy az egyházügyi törvénnyel összefüggésben vetett-e fel aggályokat az ET főtitkára, a miniszterelnök-helyettes közölte: a megbeszélésen elmondta a főtitkárnak - aki nem jelzett ezzel kapcsolatban aggályokat -, hogy milyen szempontok vezették a kormányoldalt a jogszabály megalkotásakor, így az úgynevezett businessegyházak helyzetét. Kijelentette: a magyar kabinet szerint az új egyházügyi törvény megalkotására elsősorban azért volt szükség, hogy megszűnjenek a businessegyházaknak adott adókedvezmények.

Konstruktív tárgyalások

Thorbjorn Jagland konstruktívnak nevezte szerdai budapesti tanácskozásait Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel és Navracsics Tiborral; mint mondta, ezt követően is folytatódik a párbeszéd a magyar kormánnyal.

A főtitkár hangsúlyozta: azért érkezett Budapestre, mert az ET szakértelmével segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen "a normáknak, sztenderdeknek, fontos kötelezettségeknek, az európai emberi jogi egyezményben foglaltaknak". Hozzátette: a szervezet mind a 47 tagállamában ezt a munkát végzik, ez bevett eljárás.

A kormány kérte az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületet, a Velencei Bizottságot, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a bírósági reformról és az egyházügyi törvényről, illetve az ET-t, hogy beszámolót készítsen a médiatörvényről - emlékeztetett.

A bírósági reformmal kapcsolatban kiemelte: úgy vélik, az OBH létrehozásával túl nagy jogkör került "egy kézbe". Az ET elismeri és értékeli azokat a módosításokat, amelyeket a kormány bejelentett ebben a kérdésben, de a Velencei Bizottság úgy ítéli meg, hogy további munkára van szükség - közölte.

A médiatörvényt illetően úgy vélekedett, a médiatanács túl nagy hatáskört kapott. Az Ab néhány kérdésben határozatot hozott a törvénnyel kapcsolatban, azokat a módosításokat, amelyeket a kormány e tekintetben tett, még nem látták, így ez a jelentés csak előzetes - mondta.

Mint hangoztatta, az EU-nak nincs kompetenciája több kérdésben, amelyről szerdán tanácskoztak, de az igazságszolgáltatás függetlensége és a véleménynyilvánítás szabadsága lényeges európai norma, ezért fontos az Európai Bizottságnak is, hogy Magyarország miként reagál a most közzétett ajánlásokra. Megjegyezte: budapesti útja előtt tanácskozott José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével is.

Hangsúlyozta: az ET és az EU között szoros a kapcsolat, hiszen az EU minden tagállamának meg kell felelnie azoknak a sztenderdeknek is, amelyeken az ET alapul.

Arra az újságírói kérdésre, amely a Wikipédia honlapra hivatkozva a főtitkár állítólagos, KGB-hez fűződő múltját firtatta, Thorbjorn Jagland azt mondta, ennek semmi köze a valósághoz, "egyáltalán nem igaz" az állítás.