Bárándy Gergely országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: nem az esetenként indokolt, hanem a válogatás nélküli, szinte minden bűncselekménytípusra kiterjedő szigorítást ellenzik.

Kifogásolta, hogy a kormány egyre több esetben írja elő kötelezően a bírói döntések tartalmát, vagyis szűkíti az ítélkezők mérlegelési jogát, például a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre és a jogos védelemre vonatkozó szabályoknál.

A szocialista politikus helyesnek ítélte, hogy a kabinet ezúttal lehetőséget adott a pártoknak és a szakmai szervezeteknek, hogy véleményezzék az új büntető kódex tervezetét, még ha kevésnek tartotta is a rendelkezésükre álló időt.

Kiemelte, hogy a jogszabálytervezet inkább egy nagyobb terjedelmű módosításra utal, mintsem egy új törvénykönyvre, hiszen a hatályos Btk. csaknem 90 százaléka változatlan marad, amit üdvözlendő mértéktartásnak nevezett. Hangsúlyozta azonban, hogy a jobboldali parlamenti többség az általa legfontosabbnak tartott változásokat az elmúlt két évben már életbe léptette.

Bírálta, hogy a Btk.-tervezet számos esetben elmossa a különbséget a bűnismétlő és az első bűntényes elkövetők, illetve a súlyos és a bagatell bűncselekmények között.

Az MSZP javaslatait összegezve közölte: szeretnék elérni, hogy hagyják el a tervezetből a bírók mérlegelési jogát szűkítő, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező alkalmazásáról szóló rendelkezéseket; hogy több, ma még bűntettként kezelt cselekményt utaljanak a szabálysértési jog hatálya alá; hogy mellőzzék a határozatlan idejű kényszergyógykezelés lehetőségét, illetve hogy tartsák meg a részben felfüggesztett szabadságvesztés intézményét.

Bárándy Gergely elmondta: a jogos védelem kiterjesztésével egyetértenek, de ellenzik, hogy ezekben az esetekben a Btk. előírja a bírói döntések tartalmát.

A kormány február 8-án hozta nyilvánosságra az Btk. szakmai tervezetét, és elindította a társadalmi egyeztetést. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár akkor elmondta: az új kódex március végén kerülhet a kormány elé, a parlamenti vita legkorábban áprilisban kezdődhet, és a Ház várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt el is fogadja az új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lépne hatályba.

A tervezet szigorítaná a hivatalos, valamint a közfeladatot ellátó személyek - így például a pedagógusok és a mentősök - elleni erőszak megítélését, és szigorúbb büntetés várhat a visszaesőkre, továbbá a súlyos erőszakos, személy elleni bűncselekmények elkövetőire is.

Az új Btk. emellett erőteljesebb önvédelemre adna lehetősége azokban az esetekben, amikor a megtámadott ember joggal feltételezi, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat.