Szabó Máté, aki több panaszbeadvány alapján indított vizsgálatot, megállapította: a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, s közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát.

Több panaszos azzal fordult az ombudsmanhoz, hogy magyar állampolgárságú felesége csak korlátozással vezetheti a külföldi rendszámú családi autót, de érkezett olyan beadvány is, mely szerint a hazai rendelkezés sérti a személyek szabad áramlására vonatkozó uniós alapelvet.

Szabó Máté utalt arra: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Mint írta, a rendelkezés lényege, hogy belföldi üzembentartó, tulajdonos, illetve magyarországi lakóhellyel rendelkező járművezető Magyarország területén nem jogosult külföldi rendszámú gépjárművet vezetni. A jogszabályban meghatározott mentességek meglétét magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.

Ilyen például az a magánokirat, amelyet az üzembentartó állít ki arról, hogy a járművet Magyarország területén egy napnál rövidebb ideig használja. Ennek birtokában az üzembentartó házastársa egy napon át vezetheti a közös tulajdonú járművet Magyarország közútjain. Az ombudsman álláspontja szerint azonban a házastárs is tulajdonosa a házassági életközösség ideje alatt vásárolt járműnek, így időbeli korlátozás nélkül jogosult annak használatára.

Szabó Máté további problémaként említette, hogy a jogszerű használatot igazoló okiratok utólagos bemutatására nincs lehetőség, mert az ellenőrzés során minden iratnak rendelkezésre kell állnia szükség esetén a hiteles fordítással együtt, és ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni a mentesülés tényét, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt.

Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.

Az Országgyűlés a kormány javaslatára tavaly július 4-én döntött a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok megváltoztatásáról. A rendelkezés szeptember 1-jén lépett életbe, míg az egynapos korlátozásra vonatkozó rendelkezés a közúti közlekedésről szóló törvény módosításával ez év január 1-jétől hatályos.