Az európai uniós jogrend szerint a tagállamok feladata, hogy saját jogrendszerükön belül biztosítsák a közösségi jog végrehajtását, azaz az irányelvek előírt határidőn belüli átültetését, valamint az uniós jogszabályok megfelelő és pontos alkalmazását. A kötelezettségszegés azt jelenti, hogy valamely tagállam nem vagy nem megfelelően teljesíti a közösségi jogszabályokból fakadó kötelezettségeit. Ez megnyilvánulhat aktív módon, illetve mulasztás formájában, a jogsértő hatóság lehet központi, regionális vagy helyi szintű közigazgatási szerv.

A szerződések értelmében az Európai Bizottság felel a közösségi jog helyes alkalmazásának biztosításáért, így ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a közösségi jogszabályokat, a bizottságnak jogában áll lépéseket tenni a jogsértés megszüntetése érdekében. A bizottság szabadon mérlegelheti, indít-e hivatalos jogsértési eljárást, az Európai Bíróság elé terjeszt-e egy adott ügyet, és arról is önállóan dönthet, mikor teszi meg ezeket a lépéseket.

Kötelezettségszegés esetén az Európai Bizottság elsőként jogsértési eljárást indíthat, lehetőséget nyújtva a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként a közösségi jog követelményeihez igazítsa. Ezt a több lépésből álló eljárást megelőzheti információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz.

A bírósági eljárást megelőző eljárás első lépéseként a bizottság "hivatalos figyelmeztető levelet" küld a tagállamnak, amelyben felkéri, hogy adott határidőn - rendszerint két hónapon - belül tegye meg észrevételeit a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról.

Ezután a tagállam válaszának (vagy annak elmaradásának) függvényében a bizottság dönthet úgy, hogy úgynevezett "indokolással ellátott véleményt" küld a tagállam számára. Ebben ismertetik a bizottságnak az adott jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, összefüggő és részletes leírást adva az indokokról, amelyek alapján a tagállam kötelezettségszegésére következtettek. A dokumentum meghatározza a szükség esetén indítandó bírósági eljárás tárgyát, és tartalmazza azt az időpontot is, ameddig a tagállamnak lehetősége nyílik önként igazodni a közösségi joghoz.

Ha valamely tagállam még ekkor sem tesz eleget az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak, következik a bírósági szakasz az Európai Bíróság bevonásával.

Eljárások Magyarország ellen

Az Európai Bíróságon eddig több esetben indítottak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. 2007-ben például két olyan ügyben indult eljárás, amelyekben később a bizottság elállt a bírósági úttól: az első esetben Magyarország nem teljesítette a harmadik - unión kívüli -- országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit, a másodikban a médiatörvény kábeltelevíziózásra vonatkozó hiányosságai miatt kívánt elmarasztalást a bizottság. Miután a vitatott ügyekben megszülettek a megfelelő magyar törvények, a bizottság elállt a keresettől, a bíróság elnöke pedig törölte az ügyeket nyilvántartásból.

Magyarország 2004. évi uniós csatlakozása óta először 2011. július 28-án hozott elmarasztaló ítéletet az Európai Bíróság az országgal szemben kötelezettségszegési eljárás során. Az Európai Bizottság 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárást az áfa-szabályozás ügyében, miután a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt, s a procedúra végén az Európai Bíróság kimondta, hogy nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfa-szabályozás egy része. Az Országgyűlés szeptember 19-én döntött a kifogásolt jogszabály módosításáról.

Magyarország is indított kötelezettségszegési eljárást, miután 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába. A beadvány azt kérte, hogy az Európai Bizottság a közösségi jog szempontjából vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg a kötelezettségszegési eljárást. Az uniós testület elhárította a beadványt, ezután Magyarország az Európai Bírósághoz fordult.

Általános dolog

Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Ez a szám egyáltalán nem tűnik magas, hiszen például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban - írta az Origo.