A parlament honlapján elérhető adatok szerint 2011-ben a 344 alkalommal felszólaló MSZP-s politikust a 262-szer szólásra emelkedő Gaudi-Nagy Tamás, majd az LMP-s Vágó Gábor és Schiffer András követi a sorban. Rajtuk kívül Kontrát Károly fideszes belügyi államtitkár és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szólalt fel kétszáznál többször.

A leghosszabban Gaudi-Nagy Tamás szónokolt, összesen több mint 22 órán keresztül. Schiffer András 18, a jobbikos Volner János csaknem 15, az MSZP-s Göndör István és Nyikos László (Jobbik) pedig 14-14 órán át.

A frakcióvezetők közül a 236-szor megszólaló Schiffer András volt a legaktívabb, a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter 45-45 alkalommal, Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője 34-szer, a szocialista Mesterházy Attila 23-szor szólalt fel.

Orbán Viktor miniszterelnök hatvanszor beszélt a parlamentben, összesen hat és fél órát. Általánosságban elmondható, hogy az államtitkárok aktívabbak voltak a Házban minisztereiknél: a húsz legtöbbször felszólaló képviselő közül öt - Kontrát Károlyon kívül Fónagy János, Rétvári Bence, Répássy Róbert és Halász János - is államtitkár. A leghosszabban közülük az igazságügyért felelős Répássy Róbert érvelt.

Tizenhat képviselő - tizennégy fideszes és két ellenzéki - egyáltalán nem szólalt meg tavaly a plenáris üléseken. Nem nyilvánított véleményt a fideszes B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott, az első parlamenti ciklusát töltő Bíró Márk, Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester és Erdős Norbert, a Békés megyei kormányhivatal vezetője sem, aki egyébként az Országgyűlés egyik jegyzője. Szótlan maradt Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat vezetője, György István főpolgármester-helyettes, Horváth István szekszárdi polgármester, Kerényi János Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott, Kovács Ferenc, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester, Molnár Ágnes, a fejlesztési minisztérium államtitkára és Rácz Róbert hajdú-bihari kormánymegbízott, valamint Csóti György, de ő csak december 23-án tett képviselői esküt.

Rajtuk kívül csak a jobbikos Rubi Gergely és az MSZP-frakcióból Gyurcsány Ferenccel együtt távozó független Vitányi Iván nem szólalt meg az Országgyűlésben az elmúlt évben. Rubi Gergelynél a parlamenti információs rendszer egy technikai megszólalást regisztrált: a képviselő két ügyben is a mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

Bíró Márk, Farkas Flórián, Kovács Ferenc, Kubatov Gábor, Molnár Ágnes, Rubi Gergely és Vitányi Iván a ciklus kezdete óta egyáltalán nem szólalt fel, Cserna Gábor pedig csak tavaly márciusban került be az Országgyűlésbe. A parlamenti honlapon olvasható adatok szerint Meggyes Tamás 2010 áprilisa óta két szót mondott a Házban: saját mentelmi ügyének tárgyalásakor arra az elnöki kérdésre, hogy kíván-e felszólalni, nemmel válaszolt, egy esetben pedig szavazógépének meghibásodása miatt szóban adta le igenlő szavazatát. Szótlanságát az ellenzék többször is bírálta az egyes esztergomi intézmények állami kézbe vételéről szóló vitában.

További tizennégy képviselő csak egyszer kért szót 2011-ben. A fideszes Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere két percben foglalta össze véleményét a képviselők javadalmazásáról szóló javaslat vitájában, Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke viszont félórás vezérszónoklatot tartott a köznevelési törvényről, amelyre pártjából egyedüliként végül nemet mondott.

Ahogy az év egészében, úgy szeptember közepétől az év végéig tartó őszi-téli ülésszakon is Gúr Nándor szólalt fel a legtöbbször és Gaudi-Nagy Tamás beszélt a leghosszabban, tizenöt órán keresztül a parlamentben, majdnem hat órával többet, mint az őt követő LMP-s Vágó Gábor.