A határozat értelmében tizenkét, fővárosi önkormányzati fenntartású és egy alapítványi működtetésű egészségügyi intézmény kerül állami tulajdonba 2012. január 1-jével.

Az indítványt a Fidesz-KDNP 18 igen, valamint az MSZP és az LMP 11 nem szavazatával, a Jobbik 3 képviselőjének a tartózkodása mellett fogadta el a testület.

Szentes Tamás, egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes jelezte: az intézmények átadásáról törvényt hozott a parlament, a vonatkozó háromoldalú megállapodást az ágazatirányítással történt egyeztetés után terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé.

Az átadás-átvétel kiterjed az alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve a fekvő- és a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatokra, továbbá az intézmények alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységre, a fővárosi önkormányzat intézményfenntartói jogára, az érintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre.

A megállapodás vonatkozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház - Rendelőintézetre, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetre, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházaira, a Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézeti és Baleseti Központra, a Nyírő Gyula Kórházra, a Szent Imre Kórházra, a Károlyi Sándor Kórházra, az Uzsoki Utcai Kórházra, a Központi Stomatológiai Intézetre, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőre, a Heim Pál Gyermekkórházra, valamint a Segély Helyett Esély Alapítvány által működtetett budafoki pszichiátriára.

MSZP: január 1-jétől összedől az ellátás

Az MSZP fővárosi szervezete szerint január 1-jétől összedől az egészségügyi ellátás, az átvett intézményekre ugyanis az államnak "egy fillérje sincs", emellett "ketyegnek" az egészségügyi dolgozók felmondásai.

Havas Szófia, a párt fővárosi képviselője szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: jövőre már "csak az Úristen fogja vigyázni a betegeket".

A szocialista politikus közölte, a parlament az adótörvények módosításakor "fű alatt" úgy döntött, hogy "megszünteti a társadalombiztosítás rendszerét, a nyugdíjellátás és az egészségügy biztosítási formáját". Mint mondta, a magánbiztosítók, magánpénztárak térnyerésével kétfelé válik a magyar egészségügy: "szegény és gazdag ellátásra".

Az MSZP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy megszűnnek a járulékok, és a továbbiakban adó formájában kell fizetni a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulékot. Közlése szerint az a különbség, hogy járulékért valamilyen szolgáltatást kell nyújtani, míg adóért semmiféle ellentételezés nem jár.

Hozzátette: innentől kezdve az állam fogja megmondani, hogy ki részesülhet nyugdíjban és mekkorában, illetve ki részesülhet egészségügyi ellátásban és milyen módon.

Havas Szófia álláspontja szerint minden mindennel összefügg: a megyei, fővárosi kórházak fenntartására "egy fillér sincs", a rezidensek kérését, az orvosok béremelési követelését nem veszik figyelembe, a kevesebb orvossal működő ellátást csak a gazdagok tudják megfizetni, a szegényeknek pedig csak a minimális ellátás marad.

Új teherforgalmi rendelet

Új teherforgalmi rendeletet alkotott a Fővárosi Közgyűlés szerdai, rendkívüli ülésén, ennek értelmében átlagosan 4 százalékkal emelik a behajtási díjakat, bevezetik az engedélyek online kiadását, és átalakítják a kedvezményrendszert is. A képviselők 19 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Az előterjesztő azzal indokolta az új rendelet megalkotását, hogy a teherforgalmi stratégiában megfogalmazott célok nem teljesültek.

Az új rendelet szerint január elejével bevezetik a teherforgalmi behajtási engedélyek online kiadását, mivel az igények elengedhetetlenné teszik a gyors ügyintézés lehetőségét. Ennek részeként fizikailag megszűnik a behajtási hozzájárulás, a továbbiakban az adatokat elektronikus úton tárolják, a járműveket rendszám alapján azonosítják.

Az előterjesztő jelezte: a jelenlegi, papír alapú behajtási hozzájárulások ellenőrzése csak a jármű megállításával lehetséges, az ügyintézés pedig nyitvatartási időhöz kötött.

Az új rendeletben módosították a díjrendszert is: az elektronikus nyilvántartás bevezetése miatt egyszeri regisztrációs költséget kell fizetni, ez nettó 2 ezer forint. A hozzájárulások kiadásának költsége 2005 óta 1.600 forint, ezt most 2 ezer forintra emelik, és bevezetik a sürgősségi díjat is, amely 3 ezer forint lesz.

Február elsejével megváltozik a behajtási díjstruktúra is, a mostani, össztömeg-kategóriánként lépcsősen emelkedő rendszert felváltja egy tonnánként emelkedő díjazást alkalmazó rendelet. Ebben a 2008-as árváltozás nem megfelelő súlyozását is javították, a könnyű tehergépjárművek esetében alig, a nehéz teherautók esetében erőteljesen emelték a behajtási díjakat, a kettő közötti kategóriában pedig csökkentették azokat. Összességében a díjváltozás átlagosan 4 százalék, az alapdíj nettó 138 forintra változik, mindebből a főváros 1,1 milliárdos bevétellel számol.

Szintén február elsejével változik a kedvezményrendszer is, amely az éves időtartamú hozzájárulások esetén 20 százalékos kedvezményt biztosít. A környezetvédelmi kategóriák után járó és az éjszakai kedvezményeket, a mikro- és kivállalkozások telephelykedvezményét is növelik, illetve bevezetik a behajtási díjak részletekben történő fizetését is.

A főváros kezdeményezi: teremtsék meg a kamerás ellenőrzési rendszer jogi és tárgyi feltételeit annak érdekében, hogy a forgalom ellenőrzése január elsejétől megbízhatóan működjön. Emellett kezdeményezik, hogy a behajtási díjakat be nem fizető járműveket a parkoláshoz hasonlóan pótdíj befizetésére kötelezhessék, az ellenőrzéseket pedig a rendőrség és a közterület-felügyelet mellett az engedély kiadója is elvégezhesse.

Újabb kölcsön a vidámparknak

Százmillió forint kamatmentes tulajdonosi kölcsönt kap a Budapesti Vidám Park Zrt. a jövő évi szezonkezdéshez, az összeget az operatív működéssel kapcsolatos kiadásokra fordíthatja a társaság. A javaslatról szerdán, rendkívüli ülésen döntött a Fővárosi Közgyűlés. Tavaly összesen 479 millió forint tulajdonosi kölcsönt adott a főváros a létesítmény azonnali bezárásának az elkerülése érdekében.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes arról számolt be: a Vidám Park Zrt. teljesítette a 2011-es üzleti tervet, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A látogatószám a tervezett ötszázalékos növekedéssel szemben várhatóan több mint 23 százalékkal emelkedik, elérve a 300 ezer főt. A terv szerinti 3,5 százalékos árbevétel-növekedés helyett pedig 8,3 százalékos bővülés várható.

A tervezett 219 millió forintos veszteség helyett év végére 182 millió forintos veszteséggel számolnak.

Az indítványban az is szerepelt, hogy a társaságnak jelenleg 200 millió forintnyi, gyakorlatilag teljesen kihasznált folyószámla-hitelkerete és 120 millió forint összegű beruházási hitele, ezen túlmenően 479 millió forint tulajdonosi kölcsöne van.

A 2012-es biztonságos szezonkezdéshez a társaság 100 millió forint összegű tulajdonosi kölcsönt tartott szükségesnek, e nélkül a számlavezető bank jogosult lett volna a folyószámla-hitelkeret azonnali felmondására, ami működésképtelenné tette volna a társaságot.

A javaslatban megjegyezték: a társaság vezetése a rendelkezésre álló potenciális likviditásjavító intézkedéseket megtette. Ha a gazdálkodás javuló tendenciái folytatódnak, reális lehet, hogy a társaság tulajdonosi forrás bevonása nélkül működjön, a legkorábban 2013-2014-ben.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes Szaniszló Sándor MSZP-s képviselő kérdésére válaszolva azt is ismertette: a főváros elsősorban a kötelező feladataira koncentrál, de örülne, ha tudna végleges megoldást találni a társaság helyzetére. Mint mondta, hosszú ideje igyekeznek partnert találni a létesítmény üzemeltetéséhez, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet kevésbé alkalmas arra, hogy bárki egy ilyen hosszú távú beruházásba kezdjen.