A kis létszámú fejlesztő iskolai osztály beindítása már önmagában az iskolai szegregációt determinálná - indokolja a parlamenti honlapra csütörtökön felkerült indítványcsomagjában a politikus, hogy miért javasolja azt: ne kis létszámú fejlesztőpedagógiai osztályban, hanem óvodai fejlesztőcsoportban foglalkozzanak a nem iskolaérett gyerekekkel.

Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere rögzítené, hogy az óvoda a köznevelés része, és - az állam alapfeladatok ellátásával kapcsolatos felelőssége nyomán - nem maradhat ki az állami finanszírozásból.

A fideszes politikus nyolc helyett tizenhat óvodáskorú, illetve alsó tagozatos korú gyermekhez kötné, hogy ha a szülők igénylik, a települési önkormányzat vagy a jegyző kezdeményezésére a kormányhivatal gondoskodik arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. Ugyanilyen létszámhoz kötné a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére szülői kérésre megszervezendő óvodai csoportot, iskolai osztályt.

Lázár János - ahelyett a törvényjavaslatban szereplő szövegrész helyett, amely arról szól, hogy a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti, ha az ott dolgozó rendelkezik az előírt szakképzettséggel - azt foglalná törvénybe, hogy "a családi napközi nem helyettesíti az óvodai nevelést". A családi napköziben nincsenek meg azok a szakmai elvárások, amelyek segítenék a kisgyermek szociális kompetenciáinak fejlesztését; a családi napközik nem rendelkeznek nevelési tervvel, illetve szakmai ellenőrzésük nem szabályozott - indokol a képviselő.

A kormánypárti politikus kivenné azt a szövegrészt, amely szerint a gimnáziumban egyebek között "munkába állásra felkészítő" nevelés-oktatás folyik. Mint javaslata indoklásában leszögezi, "a gimnázium nem készít fel munkára. Erre hivatottak a szakközép- és szakiskolák". Lázár János a mindennapos testnevelés részévé tenné - ha a fenntartó biztosítani tudja - az úszásoktatást legfeljebb heti két órában.

Módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal is, hogy szakemberek dönthessenek az adott fogyatékosság alapján a gyermek terhelhetőségéről, és hogy pedagógiai szakszolgálat működhessen iskola nélkül is.

Lázár János kezdeményezi továbbá, hogy a pedagógiai programot - mivel annak költségvonzata is lehet - a fenntartónak kelljen elfogadni, összeférhetetlennek nevezve egyúttal, hogy az intézményvezető hagyja azt jóvá.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjének egy másik indítványa értelmében a kormányhivatal kezdeményezhetné a kiegészítő támogatás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény nem tett eleget maradéktalanul a Nemzeti Alaptantervben foglaltaknak, valamint az állam által meghatározott oktatáspolitikai célokra vonatkozó előírásoknak.

Lázár János a tanuló kötelességévé tenné, hogy részt vegyen általános iskolában iskolaotthonos oktatásban, vagy legalább napi két óra időtartamban a délután négy óráig tartó — a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően meghatározott — zeneoktatáson, sportfoglalkozáson, KRESZ-oktatáson, illetve művelődéstörténeti tárgyú egyéb foglalkozásokon.

A 2-es érdemjegyet "gyenge" helyett "elégségesnek" nevezné, hivatkozva arra, hogy az európai oktatási intézmények által az elégtelen teljesítményt meghaladó szintre használt minősítési kategória konkrétan az elégséges, amely "önmagában egyértelműen kifejezi, hogy a tanuló a követelményeknek éppen megfelelt".

Csaknem ötvenpontos módosítócsomagjának részeként Lázár János kimondaná, hogy az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal közreműködésével minden megyében oktatási felügyelőt nevez ki a pedagógusok munkájának értékelésére. Az intézmény működésének önértékelését és a pedagógusok munkájának belső ellenőrzését tanévenként kellene elvégezni.