A sarkalatos alkotmánybírósági törvény a parlamenti szakbizottság előterjesztéseként kerül a Ház elé. A kereszténydemokrata Salamon László expozéja és a kormányzati álláspont ismertetése után Paczolay Péter, az Ab elnöke is felszólal az általános vitában.

Az új alkotmány januári életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. A legfontosabb újdonság, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérheti. Szűkül viszont a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

E változások mellett az alkotmánybírósági törvény tervezete szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása vagy bírói döntés miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.

Az új törvény azt is rögzítené, hogy az immáron 12 évre választott alkotmánybírókat nem lehet újraválasztani, valamint kimondaná, hogy az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél.

E sarkalatos törvény tervezetén kívül az Országgyűlés ma csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását vitatja meg. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt azzal indokolta, hogy az APEH helyébe lépett szervezet megalakulása óta eltelt háromnegyed év tapasztalatai kisebb, döntően az adóhatóság személyi állományával összefüggő módosításokat tettek szükségessé.