A módosítást az előterjesztő Rogán Antal (Fidesz) azzal indokolta: egyes bankok egymástól eltérően, illetve nem a jogalkotói szándék szerint alkalmazzák a hiteleseket segítő szabályokat. Így például több bank arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem élhetnek a végtörlesztési lehetőséggel azok, akik nem devizaalapú, hanem tényleges devizahitelt vettek fel. Ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy devizaalapú kölcsönszerződésnek minősül az a hitel is, amelynek törlesztése devizában történik, de a végtörlesztést ebben az esetben is forintban kell teljesíteni.

A módosítást a gazdasági bizottság fideszes elnöke azzal indokolta: a tapasztalatok alapján az egyes bankok egymástól eltérően, illetve nem a jogalkotói szándék szerint alkalmazzák a hiteleseket segítő szabályokat. Így például több bank arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem élhetnek a végtörlesztési lehetőséggel azok, akik nem devizaalapú, hanem tényleges devizahitelt vettek fel. Ezért a módosítás rögzíti, hogy devizaalapú kölcsönszerződésnek minősül az a hitel is, amelynek törlesztése devizában történik, de a végtörlesztést ebben az esetben is forintban kell teljesíteni.

Rogán Antal a gazdasági bizottság hétfői ülésén azt mondta: a törvény újabb 50-80 ezer ember előtt nyithatja meg a végtörlesztés lehetőségét.

A törvénymódosítás értelmében az adóst - meghatározott feltételek esetén - akkor is megilleti a végtörlesztés lehetősége, ha "az eredetileg hitelt nyújtó pénzügyi intézmény személyében változás állt be a hitelkövetelés engedményezése révén". A javaslat indokolásában Rogán Antal azt írta, ebben az esetben a követeléssel és a kapcsolódó biztosítékokkal - például a jelzáloggal - már nem az eredetileg hitelt nyújtó bank rendelkezik, így a tartozást sem neki, hanem a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény részére kell teljesíteni, és a végtörlesztési kérelmet is a hozzá kell benyújtani.

Mindemellett - a KDNP-s Seszták Miklós módosító javaslata alapján - rögzítették azt is, hogy nem lehet vagyongyarapodást megállapítani azzal az összeggel kapcsolatban, amelyet a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésére használ, vagy egyenesági hozzátartozójának ajándékoz, aki abból végtörleszt.

A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az egyösszegű, rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt szeptember 19-én fogadta el a parlament, és szeptember 29-én lépett hatályba. A törvény átmeneti időre lehetővé tette, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített - svájci frank esetében 180, euró esetében 250, japán jen esetén 2 forintos - árfolyamon végtörleszthessék. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést.

Az igénybejelentésre december 30-ig van lehetőség.

A parlament egy héttel később már módosított a végtörlesztéssel összefüggő adószabályozáson, lehetővé téve, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, ha fedezetük ingatlan.