Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Kinevezési moratóriumot rendelt el az Országgyűlés a bírósági vezetőkre

Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés hétfőn az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-ig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az Országgyűlés jóváhagyta a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást, és elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer-értékesítésének rendjéről szóló törvényt. Emellett hatályon kívül helyezték a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást.

Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés hétfőn az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el.

A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság - 2012-től új nevén Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.

Jóváhagyta a Ház a Mol-részvényvásárlást

Jóváhagyta az Országgyűlés hétfőn a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást.

A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak.

Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is.

A Ház ezzel egyidejűleg - 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében - elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis - az államháztartási törvény szabályai szerint - növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

Elfogadták a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt

Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer-értékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők, azt csak a kormánypárti frakciók támogatták.

A törvény a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszer-értékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.

A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel.

Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet.

A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra.

Október 1-jével úgynevezett kényszer-értékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszer-értékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül.

Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-től kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa azonban lehetővé tette, hogy 2011. október 1-ig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni.

A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó - hatályon kívül helyező - rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszer-értékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-én.

Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Hatályon kívül helyezték a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó rendelkezést

Hatályon kívül helyezte a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást a kormánypártok javaslatára az Országgyűlés hétfőn. A közoktatási törvény módosítását 307 igen, 42 nem szavazattal fogadta el a parlament, azt csak a szocialista frakció ellenezte.

Az előterjesztő magyarázata szerint a javaslatot az indokolta, hogy sok panasz érkezett és számos jogértelmezési probléma adódott az előírással kapcsolatban, s gyakorlati alkalmazása is számos nehézségbe ütközött. A kereszténydemokrata Michl József indoklása szerint az a szabály, amely a pedagógusok munkájának megszervezését legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával írta elő, egyrészt komoly adminisztrációs terheket rótt az intézményekre, másrészt több egyedi eset kezelésre nem volt alkalmas.

A politikus korábban a problémák között említette, hogy a pedagógusok csak leghamarabb kéthavonta - illetve hosszabb, négy vagy hat hónapos időkeret alkalmazásakor még később - jutnak hozzá a számukra jogosan járó óradíjhoz, illetve hogy egyes oktatási formák esetében, a moduláris szakképzésben alkalmazhatatlannak bizonyult az előírás. (A szabályozás bevezetésével a jogalkotói szándék arra irányult, hogy többlettanításért díjazást, úgynevezett óradíjat csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített órák után fizessenek ki.)

Mindezek alapján javasolták kormánypárti képviselők a tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezését, hozzátéve, hogy ezzel egyidejűleg továbbra is megjelenik a törvényben, hogy csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített többlettanítás után részesülhetnek a pedagógusok pluszdíjazásban, óradíjban.

A törvény szeptember elsején lép hatályba.

Szigorították a közúti büntetőpont-rendszert

Az Országgyűlés hétfőn a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntetőpont-rendszert, emellett arról is döntött, hogy az ellenőrzött sofőrök együttműködésük nélkül is alkoholfogyasztási mintavételre kötelezhetők.

A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását.

A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett.

A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter emlékeztetett: az ittas vezetés július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértéssé alakul, ezért a törvényváltoztatás előállítási okként határozza meg a közigazgatási eljárásban történő mintavételt. A Ház emellett kimondta, hogy a hatóság együttműködés hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezheti az ellenőrzött sofőröket.

A belügyminiszter kitér arra is, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×