A kormány nem akar országos népszavazást - Tóth Zoltán választási szakértő véleménye ez. Azt mondta, a döntő kérdés, hogy a népszavazás érvényességi és eredményességi küszöbét megemelték. Azt viszont nem ebben a törvénytervezetben, hanem még az új alaptörvényben, amely kimondja, hogy akkor érvényes és eredményes az országos népszavazás, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz, és legalább 50 százalékuk azonosan válaszol a kérdésre.

Ilyen csak a legelső népszavazáson volt, az összes többin a kedvezményes, 2 milliós azonos szavazat elég volt - tette hozzá.

A törvényjavaslat szerint helyi népszavazást lehet kezdeményezni például a fővárosi kerülethatárok megváltoztatásáról, de népszavazással lehet csatlakozni Budapesthez, de ugyanígy le is lehet válni.

A törvényjavaslat indoklásából egyébként kiderül, hogy a kormány ki akarja szűrni a komolytalan kérdéseket. Például úgy, hogy a kérdéshez legalább húsz támogató aláírást is kell csatolni, vagy hogy nyilvánosságra hozzák, ki adta be a kérdést. Aki tiltott helyen - például munkahelyen gyűjt aláírást, 100 ezer forintra büntethető. De három évig terjedő szabadságvesztést kaphat az, aki hamis adatot ad meg az íven. Kérdés ugyanakkor, hogy miután hamis adatról van szó, hogyan lehet elkapni az illetőt.

Kétszázezer érvényes aláírás után köteles az Országgyűlés kiírni a népszavazást, 100 ezer fölött pedig megfontolhatja azt. A sikeres népszavazás eredménye három évig köti az Országgyűlést. Az InfoRádió megkereste a javaslatot benyújtó közigazgatási minisztériumot, de közölhető nyilatkozatot nem kaptunk.