A frakcióvezető, aki Szél Bernadett választmányi szóvivővel közösen a Parlament melletti József Attila-szobor előtt tartotta sajtótájékoztatóját, kezdeményezésüket azzal indokolta, hogy meglátásuk szerint a kormány "kezet emelt a törvényesen megszerzett jövedelmekre és kezet kíván emelni (...) a munkavállalói jogokra".

A politikus egy kérdésre azt felelte, véleményük szerint reálisan 2012-ben lehetne megtartani a kezdeményezésük nyomán indult népszavazást.

A tíz kérdésben többek között azt akarják megtudni, hogy a szavazók egyetértenek abban, hogy az álláskeresési járadék folyósításának ideje ne lehessen 270 napnál kevesebb és annak összege ne legyen alacsonyabb, mint az érintett legutóbbi 12 havi átlagkeresetének 80 százaléka.

Az LMP a tervezett népszavazás során olyan kérdést is feltesz, amelyekben a résztvevők dönthetnek arról, hogy 18 év legyen-e a tankötelezettség felső korhatára.

A munkavállalói próbaidőnél az ügyben kérnek véleménynyilvánítást, hogy az maximum három hónap lehessen-e, a munkaviszony egyoldalú megszüntetésekor pedig az idén január elsején hatályos szabályokat kelljen-e alkalmazni.

Azt is tudakolják, hogy a munkaidőkereten felül járó bérpótlékot a személyi alapbér ötven, míg a pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlékot a személyi alapbér száz százalékában határozzák-e meg. Egyúttal arra is rákérdeznek, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkavállaló által kérvényezett időpontban kelljen-e kiadni és hogy annak mértéke ne csökkenjen a 2011. január 1.-jén hatályos szabályokhoz képest.

Utolsó kérdésük arra irányul, hogy a válaszadók többségének igen felelete esetén az Országgyűlés ne vonja el az idén január elsejéig jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságokat.

Szél Bernadett arról beszélt, hogy a kormány úgy állítja be tervezett intézkedéseit, mint amelyek rugalmas és hatékony munkaerőpiacot hoznak létre. Az LMP viszont úgy látja, hogy a tervezett intézkedések egyike sem javítaná érdemben a versenyképességet.

Schiffer András kérdésre válaszolva elmondta, hogy a népszavazási kezdeményezéshez a választók közül keresnek szövetségeket, de felveszik a kapcsolatot a szakszervezetekkel és az érdekvédelmi szövetségekkel is.

Arra a felvetésre, hogy kérdéseik egy része áttételesen költségvetési kérdéseket érinthet és így akár az Alkotmánybíróságon is megtámadhatóak, azt felelte, hogy számolnak a jövendő jogvitákkal, ezért "pótkérdések özönét" fogják benyújtani.