Televíziós beszédben mondott véleményt az elmúlt napokban a különadóról és az Alkotmánybíróság hatásköréről kialakult vitáról a köztársasági elnök. Schmitt Pál a Magyar Televízióban úgy fogalmazott: a kormány, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, vagyis az egymástól független demokratikus intézmények tették a dolgukat, a történtek fontos tanulsága azonban, hogy a régi szabályok akadályozzák az előrejutást. Az államfő bízik abban, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások. Úgy fogalmazott: ha az ország sikert akar elérni, akkor az új szabályokat nem a régiek, hanem a közös cél tükrében kell nézni. A Fidesz a héten - miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szólót törvényt - javaslatot nyújtott be arról, hogy a testület a jövőben ne dönthessen olyan ügyekben, amelyekről nem lehet népszavazást tartani.

Kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett a miniszterelnök. Orbán Viktor Brüsszelben azt mondta: egy rossz jogszabály, a jelenlegi Alkotmány alapján nyilvánították az alaptörvénnyel ellentétesnek a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos külön adót, a kormány azonban azt veszi figyelembe, hogy a több 10 milliós végkielégítések sértették az emberek igazságérzetét. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a nemzetközi gazdasági válság után már nem lehet a régi szabályok alapján működtetni az Európai Uniót. Orbán Viktor a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján elfogadott megállapodásra utalva úgy vélte: a válság utáni Európa akkor lesz versenyképes, ha sikerül munkát adnia a polgárainak.

4,2 milliárd forint támogatást ítélt meg összesen 646 pályázat alapján a belügyminiszter a településeket ért időjárási károk felszámolására - jelentette be a kormányszóvivő. Nagy Anna Tatabányán hozzátette: a vörösiszap-katasztrófa sújtotta településeknek soron kívül 175 millió forintot utaltak át előlegként a védekezési költségek finanszírozására.

Ezer szakmai szervezettel egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium a januárban induló Új Széchenyi Tervről. A tárca közölte: a szakmai és civil szakemberek több száz javaslattal járultak hozzá az Új Széchenyi Terv vitaanyagához. A program kiemelt céljai között szerepel az egészségügy, a tudomány, az otthonteremtés, a foglalkoztatás és vállalkozások fejlesztése.

Ötszörös volt a túljelentkezés a kormány Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramjára. A Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság közölte: a 300 helyre több mint 1450-en jelentkeztek. A tájékoztatás szerint a pályázók közül szakmai bizottság választja ki azokat, akik öt-öt hónapos gyakorlatot szerezhetnek előbb egy külföldi uniós tagállamban, azután Magyarországon.

Elfogadhatatlannak tartja az étkezési utalvány egységesítéséről szóló kormányzati elképzeléseket a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás az InfoRádióban úgy vélte: a tervezett intézkedés károkat okozhat az ágazatban több tízezer embernek munkát adó kis- és közepes vállalkozásoknak. A szervezet azt javasolja, hogy a törvény válassza ketté a kedvezményes havi 18 ezer forintos juttatási keretet 12 ezer forintos meleg, és 6 ezer forintos hideg étkezési jegyekre.

Csoportosan, hivatalos személy ellen elkövetett erőszak miatt felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Samu Tamás Gergő jobbikos országgyűlési képviselőt. A döntés nem jogerős. Az elsőfokú ítélet szerint a politikus 2008. március 15-én este a Belvárosban dobálta a rendőröket, illetve egy rendőr pajzsába rúgott.

A fogyasztók megtévesztése miatt 5 millió forintra bírságolta az MKB Bank Zrt.-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az indoklás szerint a pénzintézet megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytatott. Az MKB elismerte, hogy az ügyintéző hibázott, kártalanította az ügyfelet, és befizeti a bírságot.

Fellebbeznek a Gazdasági Versenyhivatal által kartellezés miatt összesen 2,3 milliárd forintra megbírságolt malomipari vállalkozások. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára azt mondta: a versenyhivatal nem tudja alátámasztani, hogy a malmok kárt okoztak a fogyasztóknak. A versenyhivatal szerint az érintett cégek 2005 februárja és 2008 áprilisa között egyeztették egyes búzaőrlemények árát, emellett felosztották egymás között a piacot.

Nemzetközi megállapodás született a biológiai változatosság megőrzéséről a nagojai ENSZ-értekezleten. A résztvevők riasztónak minősítették a fajok kihalásának ütemét. A kéthetes konferencián 2020-ig szóló stratégiai tervet fogadtak el; ebben 20 célt tűztek ki a természet védelméért, és a fajok eltűnésének megfékezéséért.