Az Alkotmánybíróság a korábbi törvényi rendelkezésnek nem azt a passzusát találta alkotmányellenesnek, hogy a nagyobb mértékű végkielégítésekre különadót vet ki a kormány. Hanem azt, hogy ez a rendelkezés nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek alanyi jogon járnak - mondta el a Nézőpont Intézet elemzője.
A testület azonban azt is leszögezte, hogy az alkotmány alapján a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmeket ezen felül, a mostani döntéstől eltérő módon megadóztathatják - tette hozzá Szánthó Miklós.
Szerinte ezen felül hangsúlyozni kell, hogy a most megsemmisített törvényi rendelkezéshez alapot adó alkotmánymódosítást nem kifogásolták. Az más kérdés, hogy az AB nem is vitathatja az alaptörvény rendelkezéseit - jegyezte meg az elemző.
Két részre kell bontani ennek a kommunikációs csatározásnak a részleteit - hangsúlyozta Szánthó Miklós. Az ennek a szabályozásnak a révén származó bevételnek a kiesése, illetve az összeg kasszába jutása sem befolyásolja, vagy rengeti meg a költségvetés számait.
A sajtóban ötszázmilliótól egymilliárd forintig terjedő nagyságrendek keringenek a most megsemmisített jogszabály alapján eddig befolyt összegről - tette hozzá.
A szakértő úgy véli, a kormánynak nem kell sokáig időznie ezzel a kérdéssel. Hiszen már korábban is megtörtént, hogy az Alkotmánybíróság egy passzus bizonyos részleteit kifogásolta, és a törvényhozó ezek után a jogszabályt a testület idézőjelbe tett "utasításainak" megfelelően módosította - emlékeztetett Szánthó Miklós.
Hanganyag: Gál Ildikó