Örülnénk, ha a kormányzat tartaná azt az ígéretét, miszerint a pedagógusfizetéseknek el kell érniük az értelmiségi átlagbért a kormányzati ciklus végére - mondta Mendrey László.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) újonnan megválasztott elnöke szerint ez azt jelentené, hogy valamivel több, mint bruttó 300 ezer forintra emelkedne a pedagógusok átlagbére, ami jelentős előrelépés, nagyjából 50 százalékos bérfejlesztés lenne. A jövő évi költségvetés tervezésekor a hírek szerint azonban csak egy gesztus értékű, egy százalékos béremeléssel számol a kormányzat.

A bérfejlesztés két lépcsőben, kétszer 25 százalékos emeléssel történne, az egyik 25 százalékot minden pedagógus megkapná, a második 25 százalékot azonban az elvégzett munka minősége alapján osztanák szét. Ez utóbbi megítéléséhez szükség van a tanárok munkájának külső értékelésére, mérésére, ennek kidolgozása során szívesen összevetnék tapasztalataikat a kormányzat szándékaival.

Mendrey László véleménye szerint az, hogy az állam állja majd teljes egészében a pedagógusok fizetését, igényli azt, hogy tisztázzák: mit vár el az állam tőlük szakmailag, milyen feladatot lássanak el, és ehhez országosan mennyi szakember kell. A veszély persze fennáll, hogy az állam túlságosan beleszól majd a pedagógiai kérdésekbe azon az alapon, hogy finanszírozza a pedagógusok fizetését.

A szakszervezet úgy látja, hogy a tanárok heti 22 tanórás kötelezettsége nem sok, azonban ezen felül rengeteg adminisztratív teher hárul rájuk. Ennek megoldása a pedagógiai asszisztensek munkába állítása lenne, akik például vezethetnék a kimutatásokat a tanórai hiányzásokról, kitölthetnék a naplókat vagy fénymásolnának. Sokszor túlszabályozott a bürokrácia is, és egymástól függetlenül több hivatalnak is kell adatokat szolgáltatniuk a pedagógusoknak.

Arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy a tanárok 6-7 évente elmehessenek fél vagy egy évre alkotói szabadságra, amikor saját szakterületükben elmélyedhetnének, illetve részt vennének az iskola pedagógiai programjának kidolgozásában, de nem oktatnának - mondta.

Az iskolabezárásokról azt mondta: "eddig és ne tovább", mert "nincs több elbocsátható tanár (...), minden egyes iskola bezárása súlyos károkat okoz". Az utóbbi hét évben, tízezres nagyságrendben bocsátottak el tanerőket, őket viszont nagyon nehezen lehet visszacsábítani a pályára.

Meglátása szerint az alsó tagozatos iskolásoknak saját lakóhelyükön kellene tanulniuk, ezért akár alacsonyabb osztálylétszámtól is érdemes lenne újra kinyitni a kistelepülések oktatási intézményeit.

Mendrey László rámutatott: a pedagógustársadalom elöregedőben van, erre megoldást az jelentene, ha presztízspályává tennék a tanítást. Így elérhető az, hogy a legjobbak kerüljenek a pedagógusképző intézményekbe, melyek elvégzése, s a diploma megszerzése után, érdemes legyen pedagógusként elhelyezkedniük, mert tisztességes bér, és korrekt életpálya lehetősége áll előttük.

A PDSZ vezetője kiemelte: az iskolai erőszak felszámolásáért a legtöbbet a megelőzéssel lehet tenni. Generális megoldás erre a kérdésre nem igazán van, de el kell érni, hogy az erőszak ellehetetlenüljön. Ebben szerepet kaphatna a már említett pedagógiai segédszemélyzet, akik a gyermekekkel is foglalkoznának. A bekamerázás, az őrző-védő szolgálatok iskolai bevezetése azonban semmiképpen nem megoldás - jegyezte meg.

Arról is beszélt, hogy a PDSZ jelenleg 23 ezer tagot számlál, az elmúlt hét évben pedig 5 ezer új taggal bővültek, amit dinamikus fejlődésnek ítélt meg. Elképzelhetőnek tartja, hogy az ötezer új tag egy része a náluk nagyobb Pedagógus Szakszervezetből ment át hozzájuk, de sokan vannak, akik újonnan léptek be, és eddig nem is voltak szakszervezeti tagok.

Mendrey László Kerpen Gábor helyébe lépett, akit a napokban az Oktatási Hivatal élére neveztek ki.