Nem az a kérdés, hogy a gyerek milyen korban büntethető, hanem az, hogy milyen a válaszreakció arra, ha bűncselekményt követ el - jelentette ki az Országos Kriminológiai Intézet tudományos kutatója.

Gyurkó Szilvia emlékeztetett: ha a gyermek betölti a tizennegyedik életévét, akkor az igazságszolgáltatás teljes szigorával sújt le rá. A szakember szerint fontos lenne újabb lehetőségeket találni a gyermekvédelmi rendszer számára, hogy az megerősödjön, és jól lássa el a feladatát. Hozzátette: jelenleg még az sem világos, hogy az idevágó törvényben előírt kötelezettségének a rendelkezésre álló eszközökkel eleget tud-e tenni a gyermekvédelem.

Annyi biztos - folytatta Gyurkó Szilvia -, hogy a rendszer nehézségekkel küzd, amelyek miatt a gyermekkorú bűnelkövetők nem jutnak hozzá a speciális támogatási formákhoz, és így eltűnnek szem elől. Illetve, ha mégsem tűnnének el, akkor az intézkedések nem elegendőek arra, hogy a bűnismétlést megakadályozzák.

A szakember elmondta: a statisztikák szerint évente nagyjából három és félezer 14 éven aluli követ el bűncselekményt - ezek hetven százaléka vagyon elleni -, ez a szám pedig az elmúlt öt-nyolc évben stagnál.

A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekbűnök elkövetésének hátterében leggyakrabban a késleltetési képesség hiánya áll. Ez azt jelenti, hogy ha nincs például mobiltelefonja, édessége, ékszere, vagy bármije, amire szüksége lehet, akkor bemegy a boltba, és elveszi. Ettől függetlenül nagyon fontos visszajelezni a gyereknek, hogy amit tett, az nem megengedhető - jegyezte meg.

Az alkalmazható büntetésekről a szakember úgy vélekedett, hogy a szabadságelvonással járó szankciók a legkevésbé hatékonyak. Ezért a fő hangsúlyt az alternatív jogkövetkezményekre kell helyezni. Ezek elsősorban az olyan, helyreállító szemléletű intézkedések, amelyek szavatolják, hogy az a közösség legyen feljogosítva a válaszlépésekre, amelyben a károkozás történt - szögezte le.