Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kőrösi Zoltán elmondta, miért omlott össze a hazai filmterjesztés

Az utóbbi években hazánkban, főleg a magyar alkotásokra vonatkozóan, összeomlott a filmterjesztés - mondta a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Kőrösi Zoltán arról is beszélt, hogy bár a szervezet 1,5 milliárd forintjának zárolásával leállt a hazai filmgyártás állami támogatása, ettől még forgatnak magyar filmeket.

Köztudottam csökken a moziba járók, és ezen belül a magyar filmeket nézők száma, ami azt jelenti, hogy itt súlyos gondok vannak - jelentette ki a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

Kőrösi Zoltán szerint Magyarországon az elmúlt években összeomlott a filmterjesztés, különös tekintettel a hazai alkotásokra. Ez talán azzal is összefüggésben lehet, hogy a magyar filmszínházak kilencven százalékának nem magyar a tulajdonosa - fűzte hozzá.

Ebben alapvetően nem lát semmi kivetnivalót a kuratóriumi elnök. Hiszen, fejtette ki, a mozitulajdonosok profitorientált cégek, amelyek rövid lejáratú technikával kasszasikert ígérő filmeket hoznak be, és céljuk a haszon maximalizálása.

Annak, hogy a multiplex mozik kisebb termeiben sem jelennek meg a magyar filmek, két oka van - mondta Kőrösi Zoltán. Az egyik gond a terjesztésben rejlik, a mert ezt a feladatot nem filmszínházak üzemeltetői végzik.

A másik probléma pedig az, hogy a Magyar Mozgókép Alapítvány utóbbi években hozott belső döntése alapján a terjesztésre szánt pénz radikálisan csökkent.

Ennek az a következménye, hogy a magyar átlagnéző nem is tud a hazai filmekről, mert a marketing nem képzelhető el pénz nélkül - jegyezte meg az elnök.

A Magyar Mozgókép Alapítványnál másfél milliárd forintot zároltak, amely a teljes éves költségvetés harminc százaléka. Ez a döntés az egész hazai filmes szakmát durván érintette, hiszen teljesen leállt a magyar filmgyártás - közölte Kőrösi Zoltán.

Az intézkedés súlyosságát fokozta, hogy az elvonás a második félévre vonatkozott, így az arra az időszakra szánt pénz hatvan százalék a hiányzott.

Ez úgy kell érteni, hogy a hazai filmgyártás állami finanszírozása szűnt meg, ettől azért még készültek, készülnek magyar filmek - tette hozzá.

Kőrösi Zoltán felhívta a figyelmet a következő időszakban a kuratórium előtt álló legsürgetőbb feladatokra: el kell kezdeni az összegyűlt adósság felszámolását, ami megint csak pénzt igényel, ezen kívül fenn kell tartani a magyar filmkészítés folytonosságát, valamint meg kell oldani a súlyos helyzetben lévő terjesztés finanszírozását - sorolta az elnök.

Hanganyag: Kocsonya Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×