Novák Tamás és Skrabski Fruzsina álnéven, a Beregi Ifjúsági Egyesület tagjaként férkőzött Biszku Béla bizalmába, és így kezdtek el filmet forgatni az egykori kommunista vezetőről. Tavaly novemberben felfedték a kilétüket, és szembesítették az 50 évvel ezelőtt történtekkel.
Mivel ezután Biszku Béla és a lánya megtiltotta, hogy nyilvánosan bemutassák a filmet, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága napirendre vette a témát, hátha a testület el tudja érni, hogy nyilvánosan is le lehessen vetíteni a filmet.
A mű egyik készítője, Novák Tamás az ülésen elmondta, Biszku Béla 1957-61 között közszereplő volt, így sokkal többet kell eltűrnie, mint egy átlagos polgárnak, és nem biztos, hogy a képhez- és hanghoz fűződő személyiségi jog annyira megilleti, mint egy átlagembert.
A film készítői zárt körben tartanak majd több vetítést, állítólag egy kolozsvári mozi is jelezte, hogy szívesen bemutatja a filmet. Mindez azért vált szükségessé, mert már a díszbemutatóra készülő Uránia mozi az utolsó pillanatban mégis törölte a Bűn és büntetlenség vetítését - mondta az ülésen Bakos Edit, a mozi igazgatója.
"Eljött Biszku Béla lánya, és azt kérte, hogy miután nem járulnak hozzá a film bemutatásához, azt ne tűzzem műsorra, mert bírósághoz fordulnak, és abban az esetben már én is bűnrészes vagyok" - mondta az igazgató.
Kérdés, helyesen jártak-e el a film készítői? Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének elnöke szerint nem, a kész művet ugyanis Biszku Bélának utólag is jóvá kellett volna hagynia.
"Ha azt mondja, hogy nem járul hozzá a film vetítéséhez, akkor viszont rá nézve is vannak kötelezettségek, ki kell fizetnie a pénzt, amibe került. Ha kifizeti, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy nem vetítjük le, ha pedig nem, akkor le kell vetíteni" - fogalmazott.
A kulturális és sajtóbizottság személyes tapasztalatoktól és érzelmektől sem mentes heves vita után úgy döntött, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, melyben azt kezdeményezi, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen betiltani egy történelmi dokumentumfilm vetítését.
{{keretes_cim}}
Nem tiltották le a Biszku Béláról szóló film bemutatását, hanem a bemutató elhalasztását kérték - közölte a Független Hírügynökséggel kedden Biszku Éva, az 1956-os forradalom után belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Béla lánya. Biszku Éva hozzátette: ahhoz, hogy hozzájárulhassanak a bemutatóhoz, szeretnének kópiát kapni a filmből, hogy megnézhessék. (origo)