Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

"Személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen betiltani történelmi dokumentumfilmet"

Az Országgyűlés kulturális bizottsága azt szeretné, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen betiltani történelmi dokumentumfilmet. A testület egy erről szóló határozati javaslatot be is nyújtott a parlamentnek, miután meghallgatta a Biszku Béla egykori kommunista vezetőről készült film készítőit és a filmes szakma képviselőit.

Novák Tamás és Skrabski Fruzsina álnéven, a Beregi Ifjúsági Egyesület tagjaként férkőzött Biszku Béla bizalmába, és így kezdtek el filmet forgatni az egykori kommunista vezetőről. Tavaly novemberben felfedték a kilétüket, és szembesítették az 50 évvel ezelőtt történtekkel.

Mivel ezután Biszku Béla és a lánya megtiltotta, hogy nyilvánosan bemutassák a filmet, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága napirendre vette a témát, hátha a testület el tudja érni, hogy nyilvánosan is le lehessen vetíteni a filmet.

A mű egyik készítője, Novák Tamás az ülésen elmondta, Biszku Béla 1957-61 között közszereplő volt, így sokkal többet kell eltűrnie, mint egy átlagos polgárnak, és nem biztos, hogy a képhez- és hanghoz fűződő személyiségi jog annyira megilleti, mint egy átlagembert.

A film készítői zárt körben tartanak majd több vetítést, állítólag egy kolozsvári mozi is jelezte, hogy szívesen bemutatja a filmet. Mindez azért vált szükségessé, mert már a díszbemutatóra készülő Uránia mozi az utolsó pillanatban mégis törölte a Bűn és büntetlenség vetítését - mondta az ülésen Bakos Edit, a mozi igazgatója.

"Eljött Biszku Béla lánya, és azt kérte, hogy miután nem járulnak hozzá a film bemutatásához, azt ne tűzzem műsorra, mert bírósághoz fordulnak, és abban az esetben már én is bűnrészes vagyok" - mondta az igazgató.

Kérdés, helyesen jártak-e el a film készítői? Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének elnöke szerint nem, a kész művet ugyanis Biszku Bélának utólag is jóvá kellett volna hagynia.

"Ha azt mondja, hogy nem járul hozzá a film vetítéséhez, akkor viszont rá nézve is vannak kötelezettségek, ki kell fizetnie a pénzt, amibe került. Ha kifizeti, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy nem vetítjük le, ha pedig nem, akkor le kell vetíteni" - fogalmazott.

A kulturális és sajtóbizottság személyes tapasztalatoktól és érzelmektől sem mentes heves vita után úgy döntött, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, melyben azt kezdeményezi, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen betiltani egy történelmi dokumentumfilm vetítését.

{{keretes_cim}}

Nem tiltották le a Biszku Béláról szóló film bemutatását, hanem a bemutató elhalasztását kérték - közölte a Független Hírügynökséggel kedden Biszku Éva, az 1956-os forradalom után belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Béla lánya. Biszku Éva hozzátette: ahhoz, hogy hozzájárulhassanak a bemutatóhoz, szeretnének kópiát kapni a filmből, hogy megnézhessék. (origo)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×