Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Az MSZP elnökségi tagjainak többsége nem állítana államfő-jelöltet

Az MSZP elnöksége még nem döntött, de tagjainak többsége szerint a pártnak nem kellene köztársasági elnököt jelölnie - tudta meg az MTI szombaton.

Az MTI információi szerint az elnökség délelőtti ülésén napirenden volt a téma, de döntést nem hoztak.

A testület tagjainak többsége amellett érvelt, hogy jelölés helyett inkább azt kellene megfogalmazni, hogy az MSZP szerint az új államfőnek milyen értékeket kell megtestesítenie, illetve véleményt kellene formálniuk a kormánypártok jelöltjéről, jelöltjeiről.

Az MSZP alapszabálya szerint az államfőjelöltről a kongresszus dönt. A köztársasági elnök-jelöltre vonatozó javaslat a kongresszus elé a választmány és az országos elnökség közös indítványaként kerül.

Lendvai Ildikó távozó pártelnök a választmány legutóbbi ülése után tartott sajtótájékoztatón, május közepén azt mondta: ha az MSZP úgy dönt, hogy lesz államfőjelöltje, akkor őt a júniusi kongresszuson választják meg.

A köztársasági elnök mandátuma augusztus 5-én jár le. Az alkotmány szerint az új államfőt ez előtt 30 nappal meg kell választania az Országgyűlésnek. Az államfőválasztáshoz az első két körben az összes képviselő kétharmadának szavazatára van szükség.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×