Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv

A Stasi állt az egykori nyugatnémet diákmozgalom mögött?

Hatalmas hullámokat kavart a ZDF közszolgálati televízió által közölt információ, amely szerint Stasi-kém volt az a nyugat-berlini rendőr, aki 1967 júniusában Berlin nyugati felében lelőtt egy pacifista diákot.

Benno Ohnesorg megölése annak idején az akkori nyugatnémet diákmozgalom kiszélesedéséhez és jelentős radikalizálódásához vezetett. Több vasárnapi kommentár ezek után feltette a kérdést, vajon az 1968-as mozgalom az egykori keletnémet kommunista állambiztonsági hatóság, azaz a Stasi "műve" volt.

A ZDF az elmúlt hét végén a Stasi aktáit kezelő szövetségi hivatal újonnan feltárt dokumentumaira hivatkozva arról számolt be, hogy az egykori nyugat-berlini rendőr, a ma 80 év fölött járó és magas állami nyugdíjat élvező Karl-Heinz Kurras már az ötvenes évek közepétől Stasi-ügynök volt, sőt tagja volt az akkori kommunista állampártnak, a Német Szocialista Egységpártnak is, s annak idején ő lőtte le Ohnesorgot, aki a néhai perzsa sah, Reza Pahlavi akkori nyugat-berlini látogatása ellen több ezer diáktársával együtt tiltakozott.

A televízió szerint az aktákból Kurras Stasi-ügynöki múltja egyértelmű bizonyítást nyert, arra azonban a dokumentumok nem utaltak, hogy a gyilkosságra is az egykori NDK állambiztonsági szervétől kapott volna konkrét utasítást.

A Kurras-ügy ismét felszította a vitát az egykori Stasi iratait vizsgáló szövetségi hivatal, az úgynevezett Birthler-hatóság tevékenységéről. A berlini Freie Universität - az egykori NDK múltját vizsgáló - kutató csoportjának vezetője elmarasztalta a Marianne Birthler által vezetett hivatalt, a kutatásokat rendszertelennek nevezve.

Klaus Schroeder szerint megengedhetetlen, hogy egy ilyen súlyú információra csak teljesen véletlenül derüljön fény. Schroeder mellett hasonlóan vélekedett több más, ugyancsak a volt kommunista állam múltját vizsgáló kutató is, hangoztatva egyebek között a Stasi nyugati tevékenysége hatékonyabb feltárásának szükségességét.

Ezzel egy időben magas rangú politikusok, köztük az ellenzéki Zöldek vezetői további vizsgálatokat követeltek. Sürgették egyebek között annak feltárását, vajon a Stasi akadályozta-e meg annak idején, hogy Kurrast elítéljék. Többen követelték az 1967 június 2-án elkövetett gyilkosság tényleges hátterének feltárását.

Meglehetősen tartózkodóan nyilatkozott az ügy kapcsán maga Marianne Birthler, aki tizedik éve áll a szövetségi hatóság élén. Egy interjúban csupán azt hangoztatta: nem kíván spekulációkba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy újabb bírósági eljárást kell-e indítani az annak idején felmentett Kurras ellen.

Ezzel szemben a volt nyugat-berlini rendőr ellen kémkedés gyanújával bírósági eljárást kezdeményezett a konzervatív CDU/CSU - a kommunista önkényuralom áldozataival foglalkozó - illetékes képviselője.

Rainer Wagner szerint az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló Baloldal pártját szintén felelősség terheli Ohnesorg meggyilkolásáért, s a hírhedt szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorjáért, amelynek kiindulópontja Wagner szerint az 1967 júniusi diákgyilkosság volt.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×