Infostart.hu
eur:
352.23
usd:
307.36
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina

Progresszív Intézet: a társadalom kilenc százaléka szavazna a Magyar Gárdára

A magyarok mindössze öt-hét százaléka fél a szélsőséges politikai nézetektől - állapította meg a Progresszív Intézet. A szervezet igazgatója az InfoRádiónak elmondta, a 2500 fő megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint az emberek kilenc százaléka szavazna a Magyar Gárdára, ha az párt lenne.

A magyar társadalom többsége nem nyitott a szélsőséges eszmék, így a Magyar Gárda irányába - derült ki a Progresszív Intézet legújabb közvélemény-kutatásából. A szervezet igazgatója azonban az InfoRádiónak elmondta: a 2500 fő megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint van egy jól körülhatárolható réteg (az emberek valamivel kevesebb, mint tizede, a mérés szerint kilenc százaléka), amely nyitott a szélsőséges mozgalmak tevékenységére.

Magyar Kornélia elmondta: van egy 38-40 százalékos bizonytalan réteg, amely ugyan mutat nyitottságot, de nem feltétlenül támogatja a Magyar Gárda tevékenységét. Kilenc százalék véli úgy, hogy a Gárda fontos rendfenntartó feladatot lát el, ezért működése helyes, de a többség úgy látja, hogy a szervezet a felvonulásaival félelmet kelt.

Arra a kérdésre, hogy ha a Magyar Gárda párt lenne, szavazna-e rá, a válaszadók szintén kilenc százaléka mondott igent.

A kutatók feltették azt a kérdést is, hogy mi veszélyezteti leginkább a hétköznapok biztonságát. Az első három helyen egzisztenciális problémák jelentek meg: a válaszadók elsősorban a szegénység növekedésétől tartanak, második helyre a gazdasági válságtól való félelem került, a harmadikra pedig a munkahelyek megszűnése. Csak ezeket követi a bűnözés, a szélsőségektől, a politikai extrémitásoktól  pedig a társadalom csupán öt-hét százaléka tart - mondta Magyar Kornélia.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×