A korrupciós esetek 80 százaléka nem derül ki, hiszen ez az aktív és a passzív fél érdeke is. Az esetek egy része sosem kerül napvilágra, míg másik részükről beszámol a sajtó, ám azok nem sértenek tételes jogot, így a felelősségre vonás is elmarad - mondta az InfoRádiónak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

Kovács Árpád hozzátette: ebben óriási felelőssége van az olyan jogászcsoportoknak is, amelyek úgy intézik ezeket a dolgokat, hogy azok még éppen törvényesek legyenek. Ezek általában a halasztott fizetéses ügyek, amelyekben nincs közvetlen pénzmozgás, csak kölcsönös szívességek, lobbitevékenység, egymásra utaltság.

A társadalom szövetét erőteljesen rongálja a láthatatlan korrupció - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke, aki szerint ezekkel az esetekkel legalább annyit kell foglalkozni, mint a jogi eszközökkel szankcionálható 20 százalékkal.

Átláthatóság

A magyar büntető törvénykönyvben a korrupció mint gyűjtőfogalom nem szerepel; az ellen védekezni Kovács Árpád szerint kiszámítható, következetes állami tevékenységgel, célrendszerekhez kapcsolt, átlátható állami intézményrendszerrel, valamint a következetes retorzióval lehet.

Az ÁSZ-elnök szerint a probléma megoldása érdekében fontos lenne kiszámíthatóbbá tenni a költségvetési politikát, beláthatóvá a szociális rendszert. Lényeges lenne még az állampolgári juttatások egységesítése és az előnyszerzés társadalmi visszautasítása - magyarázta.

Kovács Árpád úgy véli: a válság hatására újabb korrupciós lehetőségek nyílnak meg, hiszen számos területen hiány keletkezik, és csökken az állami megrendelések száma, a vállalkozók pedig a maguk módján próbálják meg feloldani ezeket a problémákat. Ebben a helyzetben igazán fontos az állami magatartás kiszámíthatósága - jegyezte meg.

A szociális rendszer átalakítása, a normativitásról a rászorultsági elvre való áttérés is lehetőséget nyit a korrupcióra, amit megfelelő módszerekkel kezelni kell - hangsúlyozta az Állami Számvevőszék elnöke.