A legtöbben az ékszereiktől válnak meg, de vannak akik szobrokat, festményeket vagy porcelánt zálogosítanak el. A pangó piac miatt a műtárgyak jelentős részén a kereskedők sem tudnak túladni. A zálogházak vezetőit is elérte tehát a válság, és legtöbben nem látnak reményt a gyors javulásra. A szakemberek szerint a válság hatása még évekig érezhető lesz, az emberek pedig az utolsó lehetőséget is elveszítik, hogy pénzhez jussanak.

A Népszabadság szerint már Magyarországon is megjelent a fogyasztók egy új csoportja: a gazdag szegényeké. Az új szabadidő-divat követői szerint az erkölcsi, vallási, elvi motiváció alapján végzett munka gyorsabban feltölt, mint az üresjárat vagy az élvezethajhász szórakozás. Mások viszont éppen az élvezet sűrítésében vélik megtalálni az igazi kikapcsolódást - az ő kiszolgálásukra képezik az új típusú szakembereket: az élménytervezőket és képzeletmérnököket. Az átlag magyar viszont a szimpla élményt is alig tudja megfizetni, hiszen évente 55 ezer forintot költ átlagban szabadidős tevékenységre, ami aligha elég élményhabzsolásra. A GFK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a többség elsősorban baráti összejövetelekkel, kertápolással, főzőcskézéssel vagy akár receptgyűjtéssel tölti szabadidejét.

Az index.hu galaxis-karambolról ír. Sok százmilliárd csillagból álló szuper galaxis jön létre az egymással karambolozó három galaxis helyén a déli hal csillagképben. A naphoz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri bő négy fényévre van, ami a tipikus csillagátmérőtől milliószor nagyobb távolság. A galaxisokat elválasztó távolságok a méretükhöz képest sokkal kisebbek, ezért viszonylag gyakran figyelhető meg az óriási csillagszigetek találkozása, és annak következménye.

Jobb teljesítmény, több bér - erről ír ma a Világgazdaság. Viszont a válság miatt romlanak az üzleti eredmények, így a vezetők egyharmada nem kapott fizetésemelést. Az Országos HR benchmart felmérése szerint a cégek többsége nem csak a munkavállalói, hanem a vezetői posztok számát is csökkenti, sőt az állásban maradó menedzserek pénztárcái is apadnak. Míg a 2006-os és a 2007-es felméréskor egyetlen olyan vállalat sem akadt, amely ne emelte volna a vezetői fizetéseket, a mostani adatfelvételnél 2008 október és 2009 február között a hazai cégek közel egyharmada jelezte, hogy egyáltalán nem emeli a menedzseri béreket. Mindez logikus, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a fizetések szorosan összefüggnek a vállalat eredményességével, s mivel a válság következtében az üzleti számok csökkennek, a bérszínvonal sem növekedhet.

A Napi Gazdaság címlapján azt olvashatjuk, hogy mennek a magyarok a munka után. Az állásukat elvesztők vagy az állásukat féltők jóval rugalmasabbak lettek, ha egy munkahely megszerzéséről vagy megtartásáról van szó. Elvállalnak ugyanis alacsonyabb képzettséget igénylő munkákat, szakmát tanulnak, sőt, hajlandóak akár még lakóhelyet is váltani egy állás kedvéért, pedig ez korábban egyáltalán nem volt jellemző a magyarokra. A szakértők szerint az első negyedévben körülbelül 40 százalékkal esett vissza az álláspiac. Közrejátszott ebben az is, hogy elhúzódtak a multinacionális cégek magyarországi projektjei. A nem piacképes diplomával megszerezhető állásokért nagy a harc, a munkavállalóknak pedig szinte minden esetben engedniük kell a juttatásokkal kapcsolatos igényeikből.

A portfolio.hu írása szerint jobb lehet a kisebb nyugdíj. A kormány legújabb tervei alapján átalakulna a svájci indexállás rendszere. Ennek apropóján a nyugdíjemelés mögött meghúzódó tényezőket vizsgálja a portfolio.hu, amely válaszol azokra a kérdésekre is, hogy miért van szükség a nyugdíjak indexálására, mi az ár, illetve a bérindex közötti legfőbb különbség?