Nevük elhallgatását kérő szocialista politikusok szerint a szombati kongresszuson elért pillanatnyi lélektani győzelem óta jelentősen romlott a pártelnök pozíciója, és kifejezetten rossz a bizalmi viszony az újraválasztott elnök és az új összetételű elnökség többsége között. Sokan rossz néven vették, hogy Gyurcsány előbb tájékoztatta a kongresszuson bejelentett döntéséről az SZDSZ elnökét, mint saját párttársait.

Az SZDSZ azon követelése mögött, hogy "meghatározó MSZP-s politikusok ne legyenek tagjai az új kormánynak", sokan a leköszönőben lévő miniszterelnök aknamunkáját sejtik. Így ugyanis jelentősen szűkülhet több meghatározó, kormányzati szerepet vállalt szocialista politikus, például Kiss Péter, Szekeres Imre, Veres János vagy Gráf József politikai mozgástere, befolyása, szereplési lehetősége.

Az elnökség tagjai nehezményezik, hogy az előre menekülő Gyurcsány teátrális visszalépésével a többi szocialista miniszter alól is ki akarja húzni a szőnyeget, miközben ő újraválasztott pártelnökként továbbra is az első vonalban politizálhat.

A szombaton megválasztott pártelnökségben nincsenek többségben a miniszterelnök hívei, és a frakció sem támogatja egyöntetűen. Szocialista források szerint így korántsem véletlen, hogy a szocialista vezetés ilyen sűrűn ülésezik.

A párt meghatározó emberei ismét ellenőrzésük alá kívánják vonni a folyamatokat. Ezért már a hét végén igen szűkre szabták az MSZP-s tárgyalódelegáció mozgásterét, a hétfői frakcióülés pedig egyenesen úgy döntött, hogy bármilyen javaslathoz előzetes hozzájárulására van szükség. Így hiába vezeti Gyurcsány a delegációt, kötött mandátummal tárgyalhat csak. Ez magyarázza azt is, hogy miért hagyta el olyan viharosan, alig húsz perc után a hétfői, SZDSZ-szel folytatott tárgyalások színhelyét.

Mi lesz a támogatással?

Az is egyre kevésbé világos, hogyan lehetne egy külső, "szakértői" kormány által vezérelt megszorítások mögé megszerezni a szocialista képviselők folyamatos támogatását. Azzal, hogy az SZDSZ nem hajlandó vállalni a közös kormányzás felelősségét, sokan érzik úgy a szocialisták közül, hogy a liberálisok ismét csak a hatalmi pozíció előnyeit próbálják egyesíteni a formális ellenzéki helyzet nyújtotta kommunikációs előnyökkel.

Befolyásos vidéki polgármesterek és önkormányzati politikusok pedig már korábban is hangot adtak annak az elképzelésnek, hogy egy előrehozott választás jobb lehetőséget nyújtana a szocialisták jelenlegi önkormányzati pozícióinak megtartásához, mint az elnyúló agónia, vagy a szocialisták nevéhez kötődő, radikális megszorításcsomag.

Egyre többen vélik úgy, hogy nincs veszíteni való, és az idő nem a szocialistáknak dolgozik. Az előrehozott választások igazi vesztese szerintük nem a szocialista párt, hanem Gyurcsány Ferenc lehet.

Mivel éppen most lép vissza a miniszterelnöki pozícióból, nehéz volna őt miniszterelnök-jelöltként harcba küldeni. Akkor viszont számos szocialistában felmerül a kérdés: ha újraválasztott elnökük egy kampányban nem alkalmas miniszterelnök-jelöltnek, akkor vajon hosszabb távon ő-e a legjobb választás a pártelnöki posztra?