A Népszabadság írásában arról lehet olvasni, hogy egy nappal a bejelentés után gyakorlatilag minden magyar választó hallott arról, hogy Gyurcsány Ferenc hajlandó lemondani a miniszterelnökségről. A kormányfő távozási szándékát a relatív többség örömmel fogadta, ami sokak szerint megnyitotta a lehetőséget a változások előtt - derül ki a Medián által a lap kérésére készített közvélemény-kutatásából. A változás véghezvitelét csaknem minden második választó előre hozott választással megválasztott új parlamenttől várja, de közel ennyien vannak azok is, akik szerint nincs szükség a parlament feloszlatására. A jelenlegi parlamenti erőviszonyokkal számoló forgatókönyvek közül egyértelműen egy pártonkívüli szakértő által vezetett új kormány megválasztása a leginkább támogatott. A válaszadók számára felsorolt személyek közül Bokros Lajos a legismertebb és egyben a leginkább megosztó jelölt: róla mondták a legtöbben azt is, hogy nagyon alkalmas lenne és azt is, hogy egyáltalán nem lenne az. Összességében Surányi György, egykori jegybankelnök kapta a legjobb "osztályzatot", a felsoroltak közül az MSZP és a Fidesz szavazótáborában is ő a "nyerő".

A Népszabadság írásában arról ír, hogy a fájdalmat, a szorongást az élet természetes részeként viselik a magyarok, ám azt a nagy többség elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is ágyhoz kötötté, kiszolgáltatottá válhat. Tíz évvel hosszabb életet gondolnak maguknak a magyarok, mint amennyi a statisztikák alapján várható - derül ki abból a tíz országra kiterjedő uniós kutatásból, amelyben arra keresnek a közgazdászok választ, mennyit érdemes áldozni a közpénzekből egy megmentett életévre. A vizsgálattal az is kiderül, hogy a lakosság milyen szolgáltatásokat vár el a jövő egészségügyi rendszereitől. Mely betegségben tartja természetesnek a tökéletes gyógyulást, illetve mely életszakaszban milyen életminőséget tart elfogadhatónak. Gulácsi László professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője azt mondta, hogy a fájdalmat és a szorongást 20-25 évesen is elfogadhatónak ítélik, miközben az öregséggel esetleg bekövetkező ágyhoz kötöttség, kiszolgáltatottság a nagy többségnek elképzelhetetlen. A valóság ezzel szemben, hogy a 60 év feletti népességben már azok vannak többségben, akik megromlott egészségük miatt a mindennapi életvitelükben segítségre szorulnak. A daganatos, illetve a keringési betegségekkel már fiatal felnőtt kortól küzdenek a magyarok. De negyven fölött a mozgásszervrendszeri elváltozások - ízületi kopások, csigolyasérvek - is megkeseríthetik a mindennapokat.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy kettős mércét alkalmaztak az egyetemi támogatások zárolásánál. Bár az Oktatási és Kulturális Minisztérium azt állítja, hogy a vagyonzárolást az összes egyetemnél arányosan hajtotta végre, a valóságban ez nem igaz. A Színház- és Filmművészeti Egyetem a legnagyobb vesztes, a legkisebb áldozattal pedig a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Semmelweis Egyetem úszta meg a megszorítást. Sokan politikai megfontolásokat sejtenek az aránytalanságok mögött. A lap kérésére az oktatási tárca elküldte azt a listát, amelyen szerepel az egyetemek 2009-re előirányzott állami támogatásainak összege, és a most zár alá vont vagyon. Ebből kiderül: az egyetemek közül a legnagyobb vesztes a Színház.- és Filmművészeti Egyetem, amelynek a jövőben költségvetésének 1,5 százalékát kell nélkülöznie, míg a legkisebb elvonás a Semmeilweis Egyetemet érinti 0,3 százaléknyi zár alá vont vagyonnal, vagyis arányaiban a különbség ötszörös.

A Magyar Nemzet írásában arról lehet olvasni, hogy már nemcsak lap olvasóinak tűnt fel, hogy a Keleti pályaudvar hangosbeszélője a határon túli történelmi magyar városok nevét csupán a román, a szlovák, a szerb vagy éppen az ukrán változatukban mondja be. Az újság kérdésére a vasúttársaság azt közölte, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint a külhoni városok neveit az adott országban használatos módon kell bemondani. Egy nappal később a Hír Tv mikrofonja előtt azonban már azt mondta a MÁV-Start egyik vezetője, hogy a fenti gyakorlat a jövőben változni fog. A jövőben a határon túli magyar városok neve elhangzik magyarul is és utána az adott országban használatos nyelvben is.

A Napi Gazdaság arról közöl cikket, hogy a hotelek vezető beosztású szakemberei a vendégek számának csökkenésére számítanak, a megkérdezettek 80 százaléka csődöket jelez előre, az iparág talpra állását a többség még 2010-ben is kizártnak tartja. A céges megrendelések drasztikus visszaeséséről számolt be Gulyás Eszter, a szállodaszövetség kastélyszállók szekciójának vezetője is. Szerinte a négycsillagos hotelek között már beindult a vendégszám megtartását célzó árverseny. A visszaesés a vidéki gyógyszállókat még nem érte el, de kedvezőtlenek az előjelek. A balatoni szállodák viszont akár meg is úszhatják, ám miután a vendégek az utolsó pillanatra hagyják a foglalást, csak a szezonban derül ki majd, hogy a tóparti hotelek miként teljesítenek. Előfordult, hogy a csoport már elindult, a foglalást pedig útközben intézték. Kapóra jöhet a hazai turistáknak a válság, sok szálloda ugyanis jelentős árengedménnyel kénytelen kiadni szobáit, miután a külföldi, főleg céges megrendelések drasztikusan visszaestek.

A Világgazdaság arról ír, hogy április 1-től tovább esik a Magyarországra érkező gáz importára: az első negyedéves 485 dollár helyett már csak 358 dollárba kerül az árképlet alapján. Ám hiába a 22 százalékos áresés, továbbra is 105,05 forint marad az áfa nélküli hazai végfelhasználói átlagár. Tíz százalék importár-mérséklődés 6-7 százalékos végfelhasználói árcsökkenést indokol az alkalmazott hazai árképlet alapján. Vízválasztó lesz a július 1-jétől, vagyis a gázpiac teljes megnyitásától érvényes hatósági ár nagysága.