A határozati javaslat rövid- és középtávú terveket, intézkedéseket vár a kormánytól az ágazat fellendítése érdekében.

Baráth Etele hangsúlyozta: nem lehet csak a fiskális politikára és az elosztási rendszerekre összpontosítani, szükséges a reálszféra támogatása, egyes ágazatok kiemelése, melyek nagy multiplikátor hatással rendelkeznek, pozitív hatásaik pedig messze tovább gyűrűznek a gazdaságban.

Az építőipar 350 ezer embert foglalkoztat, helyzete tehát másfél millió ember életére hat ki - jegyezte meg a szocialista politikus.

Az ágazat válságának megoldásában az első feladat a piac beindítása, mert jelenleg nagyon kevés a megrendelés.

A második lépés a hitelforrások megteremtése, a harmadik pedig az ágazat belső rendjének kialakítása, például a lánctartozások felszámolása.

Baráth Etele az ágazat belső rendjének kialakítása kapcsán megemlítette: Ausztriában hétezer építőipari vállalkozás van, Magyarországon 95 ezer, de van olyan 10 ezres lélekszámú magyar település, ahol ezer építőipari vállalkozás van bejegyezve.

Burány Sándor, a gazdasági tárca államtitkára elmondta: egyetértés van az előterjesztők, a kormány és a szakma között. A javaslatok pozitív hatása az ágazaton túl is érvényesülhet, s ezek jól kiegészítik a kormány intézkedéseit.

Ugyanakkor Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár a javasolt intézkedésekkel kapcsolatos problémákat emelte ki, és azt hangsúlyozta: csak nullszaldós intézkedéscsomagra van lehetőség.

Keller László szerint az áfa-kulcs csökkentése több tízmilliárdos költségvetési bevételkiesést jelent, ugyanakkor - vetette fel - a korábbi évek tapasztalatai szerint korántsem biztos, hogy mindez megjelenik az eladási árakban.

Az első lakáshoz jutás illetékmentessége pedig 8 millió forintig évi több milliárdos bevételkiesés a költségvetés számára - jegyezte meg.