Havi hétmillió forintos működési támogatástól biztosan elesne az MDF, ha a képviselői nem frakcióban, hanem függetlenként dolgoznának tovább. Az ellenzéki párt ugyanis jelenleg 25 képviselő után kap alapdíjat, a tíz frakciótag után pedig egyenként a 231 500 forintos alapilleték 0,6 százalékát.

Az MDF ezen túl lemondhatna az Országházban és a képviselői irodaházban lévő irodáiról, és arról a 10 adminisztratív dolgozóról, sajtóreferensről, titkárról, akiket az Országgyűlési Hivatal költségvetéséből foglalkoztat.

Az anyagiak mellett a politikai befolyása is jelentősen csökkenhet az MDF-es politikusoknak. Nem szólhatnak bele abba, hogy az Országgyűlés milyen indítványokat vegyen napirendre, mivel nem lesz frakcióvezetőjük, így nem is vehetnek részt a házbizottság ülésein, ahol a napirendről szavaznak. Emellett napirend előtt sem szólalhatnának fel.

Függetlenekként ugyan részt vehetnének a parlamenti bizottságok munkájában, de egész biztosan újra kell a helyeket osztani. Katona Kálmán például függetlenként aligha tarthatná meg az elnöki posztját a környezetvédelmi bizottságban.

A jogszabályok szerint a parlamenti frakciók több köztestületbe is delegálhatnak tagot. Így például az ORTT-be és a közmédiumokat működtető közalapítványok kuratóriumaiba.

Az MDF frakció a megszűnés után elviekben újjáalakulhatna 10-nél kevesebb taggal is, de a házszabály szerint csak akkor, ha más frakcióban vagy a független között nem ül olyan, aki 2006-ban az MDF területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Ám amíg Csáky András, Vas János és Almássy Kornél tagjai a parlamentnek, ez a feltétel nem áll fenn.