A közelmúltban sokan beszéltek a nyugdíjkassza fenntarthatatlanságáról, hiszen a befizetett járulékok már most is csak 70 százalékban fedezik a kiadásait, a hiányt pedig az államnak kell kipótolnia.

A kasszát tovább terhelte a 13. havi járadék bevezetése. Arra a kérdésre, hogy mi a megoldás egy ilyen helyzetben, az elemzők eltérő válaszokat adnak. Vannak, akik a foglalkoztatás növelésére esküsznek - ez jelenleg 57 százalékos Magyarországon -, hiszen ha több a befizető, a kassza is gazdagabb. Mások a nyugdíjkorhatár emelésében látják a megoldást.

A miniszterelnök hétfőn bejelentett javaslatai között mindkettőre találunk példát. Számos intézkedése a foglalkoztatás növelését célozza, de szerepel közöttük a nyugdíjkorhatár emelése is. Eszerint 2016-tól évente 4 hónappal növelik a nyugdíjkorhatárt, egészen 2025-ig, amikor is már 65 éves korban vonulhatnak nyugdíjba az emberek.

Ennek szükségességét az InfoRádió által megkérdezett demográfus is alátámasztotta. A születéskor várható élettartam a férfiaknál jelenleg 69 év, a nőknél pedig 78, ugyanakkor a demográfiai adatokból az is látható, hogy az emberek egyre magasabb és magasabb életkorra számíthatnak.

A várható életkor például egy 62 éves férfinél 15 év - azaz arra számíthat, hogy 77 éves koráig él -, egy nőnél pedig 20, de egy 65 éves férfinél már 16,5 év, míg egy ugyanilyen idős nőnél 20,5 - mondta az InfoRádióban Hablicsek László, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. A demográfus szerint nagyjából 20 év alatt 3 évvel nő a várható élettartam.

Jelenleg - az 1997-ben kezdődött fokozatos korhatáremelést követően - a férfiaknak és a nőknek egyaránt 62 év a nyugdíjkorhatár. Létezik azonban az úgynevezett korengedményes nyugdíj, amelynek igénybevételét az idei évtől szigorította a kormány. Az kérheti a kedvezményt, aki legalább 57 éves, előrehozott öregségi nyugdíj esetén legalább 40 éves, csökkentett előrehozott nyugdíj esetén pedig 37 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Korábban a szükséges szolgálati idő 38 és 33 év volt.

További változások a nyugdíj kapcsán

A kormány nemcsak a korhatárhoz nyúl most hozzá: a 13. havi juttatást beépíti a nyugdíjalapba azok számára, akik már kapják azt. Akik a jövőben mennyek nyugdíjba, már nem lesznek 13. havi nyugdíjra jogosultak, és a nyugdíjalapjukba sem épül be az összeg. Várhatóan módosul indexálás is, azaz az évenkénti nyugdíjemelés számításának módja.

Mint azt Gyurcsány Ferenc elmondta, a cél, hogy egy esetleges válság ne érintse az időseket, ugyanakkor a gazdasági növekedés kedvező hatását ők is élvezzék. A svájci indexálás értelmében a nyugdíjemelés számításában 50 százalékban az inflációt veszik alapul, 50 százalékban azonban a reálbéremelkedést, amely például GDP-csökkenés esetén akár negatív is lehet.

A miniszterelnök elmondta: a jövőben a 2 százaléknál kisebb bruttó hazai termék-növekedés esetén csak az inflációval korrigálják a nyugdíjakat, 2 és 4 százalék közötti növekedés esetén fokozatosan növelik a reálbérek súlyát, és csak 4 százalék felett veszik 50 százalékban alapul azt.