Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Lengyel Zoltán menti meg az MDF-frakciót

Az MDF-nek sikerült biztosítani a frakció megmaradásához szükséges létszámot. Az erről szóló bejelentést a házelnök a parlamenti ülés kezdetekor hétfőn megteszi - közölte Csapody Miklós, a párt országgyűlési képviselője.

Az MDF-nek az elmúlt napokban sikerült biztosítani a frakció fennmaradásához szükséges létszámot, azaz meglesz a tizedik tag a képviselőcsoportban - mondta Csapody Miklós. Hozzátette, ezt hivatalosan Szili Katalin házelnök, a parlament mai ülésének kezdetén, várhatóan 13 órakor jelenti be.

Az InfoRádió úgy tudja, Lengyel Zoltán korábbi fideszes, jelenleg független képviselő, a Független Kisgazda-, Nemzeti Egységpárt  elnökségi tagja csatlakozik a MDF-frakcióhoz. Az értesülést megerősítette Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is, miután megállapodást írt alá a politikussal, valamint Atyánszky Györggyel, a Független Kisgazda-, Nemzeti Egységpárt főtitkárával.

A közlés szerint "a két párt taktikai megállapodást kötött", amelyet egyrészt a parlamenti kényszer szült: a megállapodással az MDF továbbra is önálló frakcióval rendelkezik, míg Lengyel Zoltán szabad mandátummal tagja lesz egy frakciónak, így hatékonyabban tudja képviselni az FKNP politikáját.

Emellett a két párt úgy ítéli meg, hogy a nemzet érdekében összefogásra van szükség, mivel a jelenlegi világgazdasági válság komoly fenyegetést jelent Magyarország számára is, és ebben a helyzetben a parlamentben továbbra is szükséges, hogy a konzervatív erőknek hangsúlyos képviseletük legyen - áll a közleményben.

Az MDF országgyűlési képviselőcsoportját azért fenyegette a megszűnés, mert pénteken Vas János kilépésével a frakció létszáma a házszabályban meghatározott tíz fő alá csökkent. Nem sokkal korábban a képviselőcsoport Almássy Kornélt kizárta soraiból.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×