Az ügy előzménye, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt akarta megtudni, az NBH 2004-től 2006-ig milyen titkos dokumentumoknak oldotta fel a minősítését, mi volt a feloldás oka, továbbá mi volt a tárgya és jelölése a kért adatoknak. A hivatal az adatok kiadását megtagadta, ezért a TASZ bírósághoz fordult.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt a döntést megváltoztatta, a keresetnek helyt adott, és jogerősen kötelezte a hivatalt a kért dokumentumok kiadására. A jogerős ítéletet az NBH felülvizsgálati kérelemmel támadta meg a Legfelsőbb Bíróságon.

Az elsőfokú bíróság jogi okfejtésével egyezően az LB szerint olyan tágan van megjelölve a megismerni kért adatok köre, hogy ezek az iratok a tárgyuknál és a bennük szereplő személyeknél fogva minősítésük megszűnésétől függetlenül is magukban hordozzák a nemzetbiztonság és mások jogos érdekeinek veszélyeztetését, illetve ennek lehetőségét - mondta Völgyesi Lászlóné, a tanács elnöke.

Közölte, a jogerős ítélet jogszabálysértően kötelezte az alperest adatkiadásra.

Völgyesi Lászlóné szólt arról is, az adatvédelmi és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény az alperes számára lehetővé teszi, hogy megtagadja a közérdekű adatszolgáltatást, ha az nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetne.

Földes Ádám, a TASZ munkatársa korábban, a másodfokú ítélet kihirdetése után azt mondta: a perindítással az volt a céljuk, hogy teszteljék, kontrollálják, jogállami-e az NBH minősítési gyakorlata, illetve megfelelnek-e a jogállami elvárásoknak az ide vonatkozó törvényhelyek.