Magyarország a korrupciós érzékelési index nemzetközi rangsorában 5,1 ponttal a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről. A régióban Szlovénia, Észtország után az idén Csehország is megelőzte.
Tízes skálán, ahol a 10-es mutató a legjobb, az egyes a legrosszabb, Magyarország 2008-as indexe 5,1 a tavalyi 5,3-as mutató után, de ez a csekély visszaesés egybeesik a régiós országok javulásával - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi ügyvezetője.
A korrupciós érzékelési index az állami szektorban, a politikusok és közhivatalnokok körében tapasztalható korrupciót vizsgálja, a felhasznált források között van többek között a Bertelsmann transzformációs index, az Economic Intelligence Unit és a Freedom House listája, a Világgazdasági Fórum és az IMD versenyképességi jelentései. Egy-egy országban akkor lehet CPI-t létrehozni, ha a 11 létező forrás közül legalább három rendelkezésre áll.
Ebben az évben 180 országban mért korrupciós érzékelési indexet a Transparency International, a listát Dánia vezeti Új-Zéland és Svédország előtt, a sok éven át vezető, azaz legkevésbé korrupt Finnország az 5. helyre csúszott vissza.
Az első 20 helyet a legfejlettebb országok foglalják el, Hollandia a 7., Ausztria a 12., Németország a 14., az USA 18. A dél-európai országok hátrább találhatók, Spanyolország a 28., Portugália a 32., Olaszország az 55., Görögország az 57.
Magyarország a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről, a régióban Szlovénia (26.) és Észtország (27.) után az idén Csehország (45.) is megelőzött bennünket, mögöttünk van viszont Szlovákia (52.), Lengyelország (59.), Horvátország (62.) és Románia (70.).
A TI ügyvezetője szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel gyakran összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer.
A korrupció terjedése gátolja a gazdasági növekedést, a korrupció visszaszorítása pedig gyorsítja azt - jelezte Alexa Noémi, hozzátéve hogy egy vizsgálat szerint a CPI értékének egy pontos javulása esetén fél százalékkal nőtt a külföldi tőkebeáramlás és négy százalékkal az átlagjövedelem.
Hanganyag: Litauszky Balázs