"Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni."

Gyurcsány Ferenc mára szimbolikussá vált mondatainak nyilvánosságra kerülésével, és nem a reform- vagy a megszorító intézkedések választások utáni bejelentésével kezdődött el az a politikai válság, amelynek máig tartó következményei vannak.

A miniszterelnök az országgyűlési választások után, 2006. május 26-án, Balatonőszödön, az MSZP zárt frakcióülésén állt a képviselők elé, és leleplezte le pártja választási kampányban követett politikáját.

Bár a kormányzati politika következményeit már érzékelték az emberek, hiszen a reform-, vagy megszorító intézkedéseket két évvel ezelőtt nyáron nyilvánosságra hozta a kormány, csak néhány százfős szakszervezeti megmozdulások, illetve a tandíj elleni néhány ezres tüntetés érdemel említést.

Szeptember 17-től október 23-ig

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után azonban a rendszerváltozás óta nem látott spontán demonstrációk kezdődtek. A szöveget szeptember 17-én tette közzé több sajtóorgánum, s már aznap este ezrek tiltakoztak a kormányfő távozását követelve.

Változó létszámban, október 23-áig tartottak a Kossuth téri megmozdulások, amelyeket a kormányfő értelmezésében az "igazság", mások véleménye szerint viszont a hazugságbeszéde váltott ki.

Gyurcsány Ferenc egy hónappal az országgyűlési választások második fordulója után elárulta, hogy azért kell, "őrült lóhalálában" készíteni a kormányprogramot, mert az ezt megelőző hónapokban titkolni kellett, hogy mire készül az MSZP. A politikus balatonőszödi beszédéből az is kiderült: a szocialista frakció egy része vélhetően nem tudott arról, hogy az ország pénzügyi helyzete korántsem a terveknek és a törvényeknek megfelelő.

"Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább, nincsen."A miniszterelnök szerint a 2006-os választások előtti fél évben egy dolog fűtötte: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet.

"Hogy nem kell lehajtania a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát nem őhozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt, imádtam, életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálunk! Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint, egyáltalán nem érdekel" - jelentette ki Õszödön.

Gyurcsány Ferenc az egészségügy privatizációját, a vizitdíjat előrevetítő ellenzéket nevezte hazugnak például 2006. április 6-án Orbán Viktor Fidesz elnökkel folytatott tévévitájában

"Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet" - mondta.

"Nem hazudtam, csak nem bontottam ki minden részletet"

A Kossuth téri tüntetőkhöz radikális csoportok is csatlakoztak, amelyek 2006. szeptember 18-án petíciót kívántak beolvasni a köztelevízióban. Az intézmény vezetése ezt elutasította, s ezután került sor az elmúlt 17 év legerőszakosabb megmozdulására a Magyar Televízió épülete előtt, illetve épületében.

A tévé ostromát követően a miniszterelnök újságírói kérdésre nyilatkozott az esetleges személyi felelősségéről és következményről. "Összességében mindent megfontolva határozottan azt mondhatom, hogy nem kívánok lemondani" - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy nem hazudott, "csak nem bontotta ki az igazság minden részletét".

Tavaly ősszel pedig az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: sok munkával, de helyreállítható a bizalom. "Szerintem brutális őszinteség jellemzi azt, amit csinálunk. Brutális őszinteség" - hangsúlyozta.

Idén tavasszal aztán koalíciós szakadásra került sor. Azóta több szabad demokrata politikus is azt mondta, hogy sem Gyurcsány Ferenc, sem politikája nem hiteles.