20 °C
A Hajógyári szigeten van az aquincumi római emlékeknek talán a legértékesebb darabja, a Hadrianus-palota néven ismert egykori helytartósági épület. Ennek az épületnek a műemléki jogszabály szerint állami tulajdonban kellene lennie. Ennek ellenére 2003-ban eladták az épületet.
Maga a palota nem látható, a föld alatt van, ugyanis a feltárás után visszatemették.
Az átadás egy olyan opciós szerződéssel volt ellátva, amely öt évre lehetőséget adott az államnak a visszavásárlásra. Ez járt volna le 2 hónapon belül, ezért az alapítvány a nemzeti vagyonkezelőhöz fordult.
Mint Korompay Katalin elmondta, csak az ide tervezett kaszinó 35 ezer négyzetméteres lesz. Az Árpád-hídról lejáró épül ide, és új hidakat is terveznek. A Duna alatt közúti összeköttetés is lesz a Szentendrei úttal.
Az építkezés vélhetően érinteni fogja a palota közvetlen környékét is - mondta Korompay . Hozzátette: nagyon bízik abban, hogy az állami tulajdon biztosíték lesz arra, hogy méltóképpen és szakszerűen gondoskodjanak erről a fontos műemlékről.
{{keretes_cim}}
Hadrianusban nagyon erős volt az irracionalizmus - írja a Múlt-kor. Mint minden művelt római, jártasságra tett szert az asztrológiában. A szépség szerelmeseként pusztán azért mászta meg Szicíliában az Etnát, hogy a csúcsról láthassa a napfelkeltét. Izgatta a múlt, sokra tartotta a régi szerzőket, s önmagáért kedvelte a régiséget. Forradalmasította a birodalom divatját: a császárok közül elsőként viselt szakállt, s ezt azután utódainak egész sora utánozta.
Hadrianus művészi alkata megmutatkozott verseiben, építészeti terveiben, egész életstílusában. Fennmaradt négy teljes költeménye, amelyek kivételes verselési technikáról tanúskodnak, habár kifejezésmódjuk gyakran mesterkélt, és témájuk túl könnyed. Leghíresebb saját lelkéhez írt pár soros verse, amelyet állítólag haldoklása közben elszavalt. Ami az építészetet illeti, a császár nevezetes vitába bocsátkozott kora egyik vezető építészével, a damaszkuszi Apollodórosszal, sőt még azt is állították, hogy megölette őt.
Legnagyobb művészi teljesítménye kétségkívül az a villa volt, amelyet saját magának építtetett a Rómához közeli Tivoliban. Itt utazásainak legszebb emlékeivel vétette körül magát: tájformálással, pompás másolatokkal megteremtette magának azokat a helyeket, amelyeket legjobban szeretett.
Bár Hadrianus Rómában csak rövid ideig tartózkodott, emlékét ott is számos jelentős épület őrzi. Róma és Venus templomának tervei miatt támadt vita a császár és Apollodórosz között. Hadrianus teljesen újjáépíttette a Pantheont, amely elődje idején leégett. Saját hatalmas síremléke (a mai Angyalvár) a Julius-Claudius-mauzólem mintájára készült. Amikor meghalt, nem sokan gyászolták. Olyan embert volt, akinek úgy kellett a kegyét keresni, mint egy istennek - írta róla egy ismerője -, de nem tudott szeretetet ébreszteni maga iránt.
