A világ gabonatartaléka 25 éves minimumon van, jelenleg 5 millió tonna. Ez nagyjából két vagy három hónapra elegendő. A világélelmezési program szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy összesen 33 ázsiai és afrikai országban éhséglázadás törhet ki, ha a szegényebb városiak nem tudják élelmiszerrel ellátni a családjukat. Mindez politikai instabilitáshoz vezethet. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy jelenleg igen komoly élelmezési válság van a világon.

Valóban ekkora a probléma?

Valóban ekkora a probléma? - teszi fel a kérdést az Independent brit lap újságírója. A múlt évben ugyanis szinte rekord mennyiségű gabonát arattak le a világon, összesen 2,1 milliárd tonnát, 5 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Csakhogy ennek kevesebb részéből készült élelmiszer, mint korábban.

A teljes termésnek kevesebb, mint a fele kerül az emberek tányérjára - adta hírül az ENSZ élelmezési szervezete, amely arra is rámutat: a jövőben sokkal nagyobb problémákkal kell szembenéznünk, hiszen a globális felmelegedés következményeként a termény mennyisége is csökkenni fog.

A termény fele nem az élelmezést szolgálja

A learatott gabona másik fele nem az élelmezést szolgálja. Egy részükből üzemanyagot állítanak elő, azt ugyanis az Európai Unió is előírja, hogy a benzinnek tartalmaznia kell bizonyos mennyiségű bioadalékot.

Számítások szerint egy 50 literes benzintank etanollal való megtöltéséhez annyi gabonára van szükség - 232 kilogramm -, amely egy gyermek étkezését egy éven át biztosítaná. Megoldás lenne az autó- és repülőforgalom csökkentése, hogy ne kelljen bio-üzemanyagokat használni. Ennek a kivitelezését azonban még senki nem dolgozta ki.

Legyünk vegetáriánusok

Egyes kutatók rámutatnak, hogy a megtermelt növények akkor használhatók fel az emberek élelmezésére a legnagyobb hatékonysággal, ha állatok takarmányát nem kell ebből biztosítani, azaz ha minden ember növényevő lenne. Egy kilogramm marhahús előállításához ugyanis 8 kilónyi takarmányra van szükség, még a csirkehús kilójához is két kiló takarmány kell.

Az ötlet érdekes, megvalósítása azonban lehetetlennek látszik, Nagy-Britanniában ugyanis jelenleg a lakosságnak mindössze 0,4 százaléka veti meg teljes egészében az állati eredetű élelmiszereket, és 3 százalékuk vegetáriánus. A tendencia azonban nem azt mutatja, hogy egyre többen érdeklődnének a pusztán zöldségekből álló étrend iránt, a szigetországban ugyanis napjainkban 50 százalékkal több hús fogy, mint a '60-as években.

A húsfogyasztás növekedése a feltörekvő országokban is érzékelhető, Kína vagy India egyre gazdagabb társadalma az élelmiszerek terén is az igényesebb táplálékot keresi.

Pedig a húsfogyasztás visszafogást a dietetikusok is ajánlják, rámutatva arra, hogy a kevesebb zöldségből és több állati eredetű élelmiszerekből álló étrend nagyobb eséllyel okoz például daganatos betegségeket.