Jogszabály szerint 200 ezer támogató aláírással lehet népszavazást kezdeményezni. Az Albert házaspár kezdeményezésére ennél jóval több, félmillió gyűlt össze, köszönhetően a kezdeményezés támogatóinak, a többi mellett a Fidesznek, szakszervezeteknek és civileknek. Lehetséges azonban, hogy feleslegesen, számos politikus és alkotmányjogász szerint ugyanis a kérdés alkalmatlan a parlament által már elfogadott pénztártörvény megvétózására.

Albert Zsolt és felesége úgy fogalmazta meg kérdését: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítóst egészségbiztosítás?" A szocialista és szabad demokrata politikusok azonban most azzal érvelnek: az elfogadott törvény nem több-biztosítós, hanem többpénztáras rendszert irányoz elő.

Érvelésükkel egyetért Lövétei András alkotmányjogász, aki szerint a kérés egy sikeres népszavazás esetén sem alkalmas a törvény hatályon kívül helyezésére. Azt azonban el lehet vele érni - mondta az InfoRádióban -, hogy három évig ne alakuljon át a rendszer több-biztosítóssá.

A Fidesznek és a szakszervezeteknek azonban nem ez volt a célja, hanem a profitorientált magáncégek távol tartása.

Újabb kérdés született

A házaspár ezért újabb kérdést nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak, amely így hangzik: "Egyetért-e a lakosság azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők ne szerezhessenek tulajdoni részt?"

Lövétei István szerint ez már alkalmas lehet a bevezetendő egészségbiztosítási rendszer megszüntetésére, ehhez viszont újra aláírásokat kell gyűjteni: négy hónap alatt kétszázezret.A kérdést az OVB jóváhagyta, de megtámadták az Alkotmánybíróságnál, így a benyújtók jelenleg a taláros testület döntésére várnak. A kezdeményező Albert Zsolt azonban az InfoRádióban azt mondta: nem a több-biztosítós vagy több-pénztáras kifejezésekről szóló vita miatt fogalmazott meg egy második népszavazási kérdést is, hanem mert kíváncsi volt arra: mit kezd vele az OVB és az Alkotmánybíróság, amelyek egy korábbi kezdeményezését már meghiúsítottak.

A férfi cinikusan beszélt a két szerv politikamentességéről, mert mint mondta, az AB nyolc hónap után, csak akkor vette napirendre a beadványát - amelyben az OVB elutasító határozatát támadta meg - amikor az Országgyűlés már elfogadta, hogy a népszavazások csak három évig kötik meg a kormányok kezét.

Albert Zsolt a második kérdését valójában nem is akarta népszavazásra bocsátani, de most már úgy látja, jó lesz talonban tartani, ha a kormány "nem akar eleget tenni a népakaratnak" az első, őszre tervezett, várhatóan sikeres referendum után.

Még kérdéses a referendum sorsa

Még nem biztos ugyanakkor, hogy ősszel népszavazás lesz a kérdésben. Igaz, a referendum eredeti kezdeményezője egyértelműnek tekinti, hogy szavazni fognak az emberek az első kérdéséről, ez nem ilyen egyértelmű az aláírásokat gyűjtő Liga Szakszervezet vezetője számára.

Gaskó István az InfoRádióban kijelentette: elállhatnak a népszavazástól, ha az aláírások benyújtásának végső határidejéig, április 10-ig a kormány garanciát vállal arra, hogy három évig nem von be magántőkét az egészségbiztosítási rendszerbe. "Ebben az esetben nem adjuk be az aláírásokat" - mondta Gaskó István, ami arra utal, hogy vita van közte és Albert Zsolt között.

A Liga elnöke az alkotmányjogászokkal és a politikusokkal ellentétben egyébként úgy látja: az első kérdés is alkalmas lenne a magántőke bevonásának megakadályozására, mint mondta, ezt három szakértőjük egybehangzó állítására alapozza.

Lehetséges, hogy nem is lesz rá szükség

Mindeközben a kormánypártok képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák az általuk már elfogadott törvény megváltoztatásának lehetőségeit. A szocialisták részéről felmerült ugyan a magántőke kihagyása, a szabad demokraták azonban ezt a reform lényegének tartják. A vita közöttük feltehetően még hetekig nem zárul le.