Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Egészségügy: a parlamenti bizottság leszavazott minden ellenzéki javaslatot

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága hétfői ülésén minden ellenzéki módosító javaslatot leszavazott, amely a kormány által a március 9-i ügydöntő népszavazás végrehajtásához benyújtott törvényjavaslathoz érkezett; ezeket az ajánlásokat a kormány képviselője sem támogatta.

Csupán azt a bizottsági módosító indítványt támogatta a grémium és a kormány képviselője, Kincses Gyula egészségügyi államtitkár, amely nem változtatna a vizitdíj bevezetése miatt megemelt szociális ellátások összegén.

A módosító javaslatban szerepel az is, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-ellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert, és az erről szóló dokumentumot idén április 30-ig terjessze a Ház elé.

Az ellenzéki pártok által benyújtott módosító indítványok szó szerint azok voltak, amelyek a Fidesz-KDNP népszavazás után született törvényjavaslatában is szerepelnek.

Nem az átcsoportosításokra

Így többek között leszavazta a bizottság és a kormány képviselője is azt az ellenzéki indítványt, hogy a játékadó 28 százalékát a kórházak gép- és műszerkorszerűsítésre fordíthassák, továbbá, hogy szintén a játékadó 12 százalékát az egészségügyi dolgozók javadalmazására lehessen költeni. Nem kapott zöld utat az a javaslat sem, hogy a játékadó 27 százalékát a felsőoktatási intézmények működésére kell fordítani.

Szintén elutasította a bizottság azt az ellenzéki javaslatot, amely az egyes minisztériumok költségvetésének egy részéből csoportosítana át forrásokat az egészségügyi és a felsőoktatási fejezethez, továbbá nem kapott többségi támogatást az az indítvány sem, amely az MDF-es Csáky András nevéhez fűződik, és amelyben a képviselő azt indítványozta, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj 2008-ban kieső részét a központi költségvetés általános tartalékából pótolják.

Miért kell törvény?

A bizottságban vita alakult ki arról, hogy miért kell törvénybe iktatni azt, hogy a kormány április 30-ig kidolgozza a háziorvosok és a szakellátók új finanszírozási rendszerét, továbbá több ellenzéki képviselő jelezte, hogy április végéig kevés idő van egy ilyen nagy rendszer újragondolására.

Kincses Gyula államtitkár kifejtette: az új finanszírozási rendszer átgondolását nem a nulláról kell kezdenie a tárcának, hiszen - mint mondta - már egy éve zajlik ezen két ellátási forma forrásainak felülvizsgálata.

Hozzátette: a kormány szándéka kettős, egyrészt a háziorvosi praxisok és a járóbeteg-ellátók működőképességének biztosítása a cél, másrészt az erre használt források olyan jellegű felhasználása, amely az ellátás hatékonyságát és a minőség javulását hozza. A tárca tervei szerint "nem csupán többletpénzt" kapnának az ellátók, hanem valamilyen szakmai eredményhez kötnék a finanszírozást.

Abban az államtitkár is egyetértett az ellenzéki képviselőkkel, hogy egy "vadonatúj finanszírozási rendszert ilyen rövid idő alatt (április 30-ig) nem lehet megcsinálni", de itt nem is erről van szó - emelte ki.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×