Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Több mint 50 ezer gyermek járhat erdei iskolába

Új erdei iskolák építésére, illetve tevékenységbővítésre is lehet pályázni a 2007-2008-ban rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos uniós pénzből. Az oktatási tárca tananyagfejlesztésre elkülönített 27 milliárd forintos keretét szintén megnyitja ezen iskolák számára is.

Jelenleg 67 minősített erdei iskola működik Magyarországon - mondta az InfoRádióban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára. Ezek az intézmények évente 25-30 ezer diákot tudnak fogadni.

A források segítségével azonban akár 200-ra is emelkedhet az erdei iskolák száma, így több mint 50 ezer diák számára nyílik meg a lehetőség arra, hogy ilyen intézménybe járjon - tette hozzá Kovács Kálmán.

Az államtitkár hangsúlyozta: egyre több iskola próbálja meg az oktatási-nevelési programjába beilleszteni az erdei iskolát.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint viszont nem az iskoláknak, hanem a gyerekeknek kellene megkapniuk az erdei iskolák építésére és fejlesztésére szánt pénzt.

A magas utazási költségek miatt be kellene vezetni, hogy ezekre a helyekre 90 százalékos kedvezménnyel utazhassanak a diákok - mondta el az InfoRádiónak Keszei Sándor, aki szerint a megpályázható 3,6 milliárd forintot előre meghatározott vállalkozók kaphatnák meg.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×