Infostart.hu
eur:
390.34
usd:
337.46
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Medve, farkas és hiúz is kószál a magyar erdőkben

Hódot már telepítettek vissza Magyarországra, mostanában az északi-, északkeleti országrészben pedig már hiúz- és farkascsaládok is megjelentek. A déli vidékeken elterjedt az aranysakál, sőt, az Északi-Középhegységben barnamedvét is láttak. A WWF Magyarország igazgatója szerint ezektől az állatoktól nem kell tartani, hiszen csak néhány egyed él belőlük Magyarországon, ráadásul elkerülik az emberlakta településeket.

Nemzetközivé válik a természetvédelmi munka, vagyis olyan fajokat is védetté nyilvánítottak és nyilvánítanak Magyarországon, amelyek nem mindig találhatók meg nálunk, de bevándorolhatnak. Ilyen a medve, a hiúz, a farkas, a jávorszarvas vagy a darvak - mondta az InfoRádiónak a WWF Magyarország igazgatója.

Márkus Ferenc hozzátette: a farkasok és a hiúzok főként Magyarország Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos területein jelenhetnek meg, ezek itt szaporodni is képesek.

A WWF Magyarország igazgatója szerint nem kell attól tartani, hogy ezek az állatok emberre támadnak. Balesetek leginkább ott történhetnek, ahol az állatok, főleg a medvék már hozzászoktak az emberek közelségéhez, és szemeteskukákban keresgélnek étel után.

Magyarországon medve- vagy farkastámadástól nem kell tartani - jelentette ki Márkus Ferenc.

Hazánkban körülbelül 500 hód él, a nálunk megforduló farkasok és a hiúzok száma azonban csupán néhány tucatra tehető, ezek pedig szoros kapcsolatot tartanak a szlovákiai állománnyal - mondta a WWF Magyarország igazgatója.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×