A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy véli: permanens politikai polgárháború zajlik ma Magyarországon, amely nyomasztóan hat a mindennapokban is. Schmidt Mária szerint a helyzet kilátástalannak tűnik, a politikai elit a saját alkalmatlanságáról állít ki bizonyítványt azzal, hogy képtelen kiegyezésre.

A történész állítja: a kompromisszumokra való képtelenség azzal is magyarázható, hogy "még mindig a mindent vagy semmit logikájában gondolkodunk", több mint két évszázada, a francia forradalom óta a forradalmi változás pozitív, ígéretekkel teli fogalommá lett, míg a kiegyezés és a kompromisszum általában negatív értelmet kapott. Minderre ráerősített a kommunista, szocialista korszak forradalminak mondott romantikája.

Schmidt Mária rámutat: az elmúlt másfél évszázadban "Magyarországnak mindig akkor ment jól, ha a realitásokat figyelembe véve képes volt jó kompromisszumokat kötni, képes volt a helyzetét reálisan mérlegelni, megvalósítható célokat tűzött maga elé: konszolidációs időszakokat tudott kiérlelni".

Az 1989 utáni úttévesztést Schmidt Mária szerint több tényező egybeesése okozta. Egyrészt a Kádár-rendszer jórészt az ország súlyos eladósításával teremtette meg az akkori kiegyezés kereteit, másrészt "azt hittük, és azt hitették el velünk, hogy mi valamiképpen győztesként léptünk át az új rendszerbe".

"Szabadok vagyunk és demokráciában élünk, de a harmadik világháborút, a hidegháborút elveszítettük" - mondta, ami szerinte azt jelentette, hogy 1989-re a magyar gazdaság romokban hevert. Az ország azonban illúziókban ringatta magát: "azt hittük, hogy valami jár nekünk a Nyugattól, azt képzeltük, hogy a határok megnyitásával mi buktattuk meg a kommunizmust".

A magyar politikai elit nem vette figyelembe a világban zajló nagypolitikai játszmákat, azt, hogy milyen következményekkel jár a szovjet világbirodalom összeomlása, az egypólusú világ kialakulása, a globális nyitás, illetve az új játékosok megjelenése a világpolitika színterén - folytatta.
Schmidt Mária szerint mindezek következtében a magyar politikai elit XX. századi politikát akar folytatni a XXI. században is, nem képes átlépni egy teljesen megváltozott világ koordinátarendszerébe.

A politikai elit nagy része semmibe veszi a választópolgárokat, mert azt gondolja, hogy demagóg másfél szavas mondatokkal ki lehet elégíteni őket, azt hiszi, hogy a fejük felett kell meghozni a döntéseket. A politikai elit nagy része félreérti a helyzetet, mert a politikai szolgálat: nekik szolgálniuk kellene az országot, nem pedig személyes hasznot húzni a politikából - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a XXI. Század Intézet éppen azért indított vitasorozatot a mai magyar valóság legfontosabb kérdéseiről eltérő politikai nézeteket valló közszereplők részvételével, hogy "elméleti muníciót" és példát adjon a gondolat nélküli, rendkívül alacsony színvonalú magyarországi politikának.